Úgy érzi, kiugrik a helyéről a szíve?

Képünk illusztráció!

Az éjszakai alvásból felébresztő szívdobogásérzés, a napközbeni erős kalapálás – amikor majd kiugrik az ember szíve a mellkasából –, szívritmuszavarra utal. Ilyenkor gyakori, hogy a nyakban, a fülben is érezhető a szívdobogás. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa arról beszélt, hogy melyek a szívdobogásérzés leggyakoribb kiváltó okai, miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás, és hogyan történik a kardiológiai kezelés.

Erős szívdobogás, szorongás, légszomj

Egészséges embereknél, nyugodt körülmények között, az erős szívdobogás a mindennapi életben nem érzékelhető. Egyes szívritmuszavarok azonban olyan mellkasi érzést okozhatnak, hogy az ember érzi, hogy dobog a szíve. Ez a panasz lehet folyamatos, de előfordulhat, hogy csak átmenetileg, néhány szívverés erejéig jelentkezik. Az erős szívdobogásérzés rendszerint hirtelen lép fel, minden különösebb előjel nélkül. Az erős szívdobogásérzés előfordulhat önmagában, de gyakori, hogy egyéb panaszokkal is együtt jár. Ilyen kísérő tünetek lehetek: szorongás, félelem, izzadás, légszomj, mellkasi fájdalom. Ezek megjelenésével egyidejűleg jelentkezhetnek keringési panaszok is, amikor a páciens szédül, fáj a feje.

Pajzsmirigy betegséget, hormonális problémákat is jelezhet

Az erős szívdobogásérzés hátterében számos tényező állhat. Ez lehet „szív eredetű”, ilyenkor a szív szerkezetében, illetve működésében található elváltozás, mint például koszorúér-szűkület, a szívbillentyűk betegségei, vagy a szív ingerképző és elvezető rendszerének zavara. Állhatnak azonban „szíven kívüli” okok is mögötte, többek között pajzsmirigy betegség, hormonális problémák, cukorbetegség, vesebetegség. Az is elképzelhető, hogy az érzelmi élet zavara, pszichés betegségek, vagy gyógyszer mellékhatása okozza. Azt, hogy milyen nem kardiológiai eredetű betegségek állnak az erős szívdobogás hátterében, laborvizsgálattal lehet kideríteni.

Az erős szívdobogásérzés kivizsgálása

A szívdobogást tehát semmiképp sem szabad elbagatellizálni, hiszen akár súlyos problémákra, háttérben meghúzódó betegségekre is felhívhatja a figyelmet. A probléma kezelésében jártas szakember a legsúlyosabb és leggyakoribb okok kizárásával kezdi, és halad a kevésbé gyakori kiváltó okok felé. A kivizsgálás első lépcsője az anamnézis. Erre érdemes még otthon felkészülnünk. Gondoljuk át, hogy mikor jelentkeztek először a tünetek, milyen körülmények között, mennyire gyakoriak, illetve milyen hosszú ideig tartanak. A kezelőorvos érdeklődni fog a családban előforduló korábbi betegségekről, más betegségek meglétéről, egyéb gyógyszerek szedéséről, élvezeti cikkek használatáról. Kitér az életritmusra, a fizikai aktivitásra és az étkezésre is.

Fizikális és műszeres vizsgálatok az okok felderítéséért

„Erős szívdobogásérzés kivizsgálásában a következő lépés a fizikális vizsgálat, melynek során vizsgáljuk a páciens vérnyomását, pulzusát, meghallgatjuk a szívét, tüdejét” – ismertette a vizsgálat főbb lépéseit Sztancsik Ilona, kardiológus. A 12 elvezetéses EKG-vizsgálatról a szakember elmondta, hogy elvégzése azért fontos, mert így képet kaphatunk arról, hogy megfelelő helyen és megfelelő ritmusban keletkezik-e a szívben az ingerület, hogy szabályos úton halad-e, vagy akadály van a haladásában. Azt, hogy az erős szívdobogásérzés mögött áll-e billentyűhiba, illetve vannak-e egyéb okok is, (pl. szívmegnagyobbodás, kiáramlási akadály) szívultrahang-vizsgálattal lehet kimutatni. „Előfordul, hogy az erős szívdobogásérzés kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang vizsgálat nem mutat ki semmilyen eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG-vizsgálatot javasolunk, amellyel olyan ritmuszavarokat is fel lehet fedezni, melyek ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek” – tudjuk meg Sztancsik Ilonától.

Idejében megkezdett terápia és folyamatos követés

A kardiológus szakorvos javasolni fogja, hogy állapottól függően, megadott időközönként ellenőrző vizsgálatokra kerüljön sor annak érdekében, hogy az esetleges állapotromlást idejében fel tudja fedezni és kezelni tudja. Ilyenkor vizsgálja a szív koszorúereinek állapotát, esetleges szűkületeket, a szívbillentyűk működését, a vérnyomást, a szív összehúzódó képességét, figyeli a pumpafunkciót rontani tudó szívritmuszavarokat. A folyamatos kardiológiai ellenőrzés és az idejében megkezdett kezelés nemcsak a szívproblémák további romlását, de a súlyos, akár életveszélyes következmények kialakulását is megelőzhetik.

OPH/Kardioközpont Kép: Pixabay