A szívinfarktus kialakulásának hátterében egyaránt szerepe van a genetikának és a környezeti tényezőknek. Azonban az örökölt hajlam még nem jelent feltétlen problémát, hiszen megfelelő életmóddal ellensúlyozható és így megelőzhető a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása – erre a következtetésre jutott egy 110 egy-és kétpetéjű ikerpár bevonásával készült kutatás, amelynek eredményeiről Maurovich-Horvat Pál számolt be. 

 

 

Egy felmérés szerint Magyarországon minden második ember szív- és érrendszeri betegségek következtében veszti életét, ez a szám az európai átlag háromszorosa: a nők 55, a férfiak 45 százaléka hal meg valamilyen keringési betegség következtében – hívta fel a figyelmet Maurovich-Horvat Pál. A legnagyobb rizikófaktorok a dohányzás, az elhízás és a magyarokra jellemző mozgásszegény életmód – mondta a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikájának szakorvosa. Hozzátette: a koleszterinszint is a lakosság 50 százalékánál a célérték felett található, ezzel és a vérnyomás csökkentésével is nagyon sokat lehetne tenni a megelőzésért. 

Mint rámutatott, ennek oka, hogy Magyarországon még mindig nagyon sokan dohányoznak és az elhízás is – ami egyre fiatalabb korban jelentkezik – kezd népbetegséggé válni. Étrendünk nem szívbarát, ugyanis sok zsíros, koleszterindús ételt, viszont kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk.

Az életmóddal tehát nagyon sokat tehetünk szívünk és érrendszerünk egészségéért, mert a szívinfarktusok 80 százaléka elkerülhető lehet, hogyha odafigyelünk arra, hogy mit eszünk és hogyan élünk – hívta fel a figyelmet a szakorvos. Kiemelte: a genetikának is nagyon erős szerepe van, ezért akinek a családjában korábban előfordult infarktus vagy más érrendszeri megbetegedés, azoknál még korábban el kell kezdeni a rizikófaktorok csökkenését, mégpedig rendszeres mozgással és egészséges étkezéssel. 

A legújabb, most készült ikervizsgálat szerint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a hátterében 50-50 százalék arányban áll a genetika és az életmód – összegezte röviden az előzetes eredményeket a Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetője. Hozzátette: probléma, hogy a köztudatban nincs benne, hogy öröklődhet a betegség és ezért már gyerekkorban is sokat lehet tenni a megelőzésért. Többek között ezen szeretnének változtatni a kutatók és felhívni a figyelmet a szűrések jelentőségére. 

A jelenlegi kutatás 110 egy- és kétpetéjű ikerpár bevonásával készült és célja annak meghatározása volt, hogy milyen százalékos arányban járul hozzá a szív-és érrendszeri betegségekhez a genetika, illetve a környezet. „Korábban ennyi ikerpárra, ilyen korszerű technológiával még nem végeztek kutatást” – hangsúlyozta a vizsgálat jelentőségét Maurovich-Horvat Pál. Mint mondta, fontos szempont volt, hogy olyan ikerpárokat válogassanak be, akiknél korábban nem volt szív-és érrendszeri megbetegedés. Maga a vizsgálat egy év alatt zajlott le, s további különlegessége, hogy egy 3D szív CT vizsgálatot tudtak készíteni a résztvevőkön, amellyel non-invazív eljárással, nagy biztonsággal meg lehet jósolni a betegség későbbi kialakulását. Emellett egy speciális vizsgálattal a májban és a hasi szervek között található zsírmennyiséget is meg tudták mérni – számolt be a kutatás részleteiről a szakorvos. 

Az előzetes eredményekről elmondta, egypetéjű ikreknél – akiknek a génállományuk szinte 100 százalékosan megegyezik – azt figyelték meg, hogy vagy mindkettőjüknél vagy pedig egyiküknél sem volt észlelhető a plakkok felhalmozódása, ugyanez volt igaz a máj nagyfokú zsírosodására is. Ezzel szemben a kétpetéjű ikreknél nem mutattak ilyen hasonlóságot az eredmények, ami szintén azt mutatja, hogy jelentős részben örökletes dologról van szó.

A vizsgálat fő üzenete, hogy annak ellenére, hogy a betegség öröklődik, megfelelő életmóddal sokat lehet tenni a megelőzésért – zárta szavait Maurivich-Horvat Pál, aki a rendszeres szűrővizsgálatok jelentőségére is felhívta a figyelmet.