Főoldal Hírek Életmód Szívbetegség a munkától?

Szívbetegség a munkától?

7 perc átlagos olvasási idő
0
1,374
 ehaccp_topbanner3.jpg

Az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt a szív-érrendszeri betegségek száma a modern, iparra épülő társadalmakban, amelynek oka többek közt a munkahelyi pszichoszociális faktorokban keresendő – mutatott rá Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

 

A stressz betegít

Közismert, hogy a szív-érrendszeri betegségeknek léteznek „klasszikus” rizikófaktorai, mint a magas vérnyomás, vérzsírszint és koleszterinszint és a cukorbetegség. Ezeken kívül azonban egyre világosabban látszik, hogy a munkakörnyezet is szerepet játszik a betegségek kialakulásában és súlyosbodásában. A munkakörnyezet alatt – ebből a szempontból – számos összetevő értendő, mint például a fizikai és a kémiai tényezők, a többműszakos munkarend és a pszichoszociális tényezők. Ez utóbbi önálló hatását a szív-érrendszeri betegségek kialakulására és fejlődésére már számos tanulmány elemezte. Mindennek pedig azért van nagy szerepe, mert az összefüggések ismeretében mind a megelőzés, mind a kezelés hatékonyabb lehet.
A tárgyban született vizsgálatok szerint az ún. klasszikus rizikófaktorok tehetők felelőssé a betegségek 50-80 százalékáért. Az INTERHEART tanulmány például 9 rizikófaktor hatását tanulmányozta a szívinfarktus kialakulására 52 országban. A tudósok ezek szerint az első két legfenyegetőbb kockázati tényezőnek a dohányzást és a magas vérzsírszintet ítélték, de rögtön ezek után következtek a stresszfaktorok, mint a munkahelyen és otthon megélt stressz, az anyagi helyzet és az egyes életesemények miatti szorongás.

 

Forrás: pixabay.com

 

Vegyük komolyan a jeleket!

Sokan érzik, hogy a munkájuk vagy akár a magánéletük miatt túlfeszítettek, szoronganak, ezt azonban szinte természetesnek tekintik. A testi panaszokra azonban már nem olyan könnyű legyinteni, a mellkasi szorítás, fájdalom, az erős szívdobogás érzés, a „beszoruló” levegő, a légszomj, a magas pulzus olyan figyelmeztetések, amelyeket mindenképpen ellenőriztetni kellene – hangsúlyozza Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Nagyon fontos megtudnunk, hogy „csak” a stressz okozza-e ezeket a panaszokat, vagy esetleg a stressz talaján kifejlődött-e már valamilyen kardiológiai betegség. A szakorvosi vizsgálaton túl a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyugalmi és terheléses EKG, az arteriográfia és szükség szerint más kiegészítő vizsgálatok pontos képet festhetnek a szív-érrendszer állapotáról, lehetővé teszik a korai felismerést és kezelést.

 

Életmód orvoslással a stressz is kezelhető

Vaskó doktor szerint amennyiben kiderül, hogy nem fizikai okok, hanem a túlhajszoltság áll a nyugtalanító tünetek hátterében, akkor is érdemes kezdeni valamit ezzel az állapottal. A stresszkezelés pedig közel sem csak annyit jelent, hogy legyinteni próbálkozunk a minket szorongató helyzetekre, esetleg vény nélküli nyugtatókkal kísérletezünk. A komplex stresszkezelés ugyanis az egész életmódunk átgondolását igényli. Ennek a mentális, pszichés támogatáson túl éppúgy része a fizikai aktivitás, mint az optimális, személyre szabott étrend kialakítása. Ehhez pedig – amikor megszületik a döntés, hogy szeretnénk tenni a testi-lelki egészségünkért – érdemes szakértő segítséget igénybe venni, akár a modern életmód orvoslás által.

 

 

Budai Kardioközpont /OPH Kép: Pixabay
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Életmód

Cikk ajánló

Már lehet asztalt foglalni az Országos Étterem Hét őszi programjában résztvevő éttermekbe

Szerdától lehet asztalt foglalni az Országos Étterem Hét őszi programjában résztvevő étter…