Őszi kirándulás a Magyar Éttermi Mesterek Klubjával

2015. szeptember 22-23-án volt a Magyar Éttermi Mesterek Klubjának őszi kirándulása, melyet Balogh István Ferenc az Egyesület elnöke szervezett.

A számomra meglepően nagy (76 fős) tagság a Kecskemét melletti Fekete Gólya étteremben találkozott, ahol egy rövid ismerkedés után máris az ebéd következett.

Itt mindenki bemutatkozott, majd sietve haladtunk tovább, a közelben található Szentkirályi Ásványvízüzem látogatására.

Az üzemben Balogh Levente bemutatta az üzemet, majd beszélt a jövőbeni fejlesztésekről is. Ezután megtekintettük a Szentkirályi I-es kutat, végül pedig az üzemet.

Innen már a szállást vettük célba, ami Tiszakécske mellett Tiszabögön volt. Azonban itt sem maradtunk sokáig, mert a gyors szobafoglalás után már várt ránk a tiszakécskei önkormányzat kisvasútja, mellyel megtekintettük a Holt-Tiszától a Tiszakécskei Tisza partig megtalálható nevezetességeket. Végül a helyi Barack Thermal Hotel & Spa-ban Görög Rudolf <azóta már barátom> látott minket vendégül, valamint bemutatta a hotelt, termálfürdőt és annak szolgáltatásit.

A szálláshoz visszatérve már a svédasztalos vacsora várt minket, amit a Fazekas vendéglő tulajdonosa, valamint Pető Krisztián mester kolléga prezentált részünkre. Ízlett!

A vacsorát Balogh István Ferenc pálinkáival, és a Polyák Borászat boraival vezettük le.

Az ismerkedős, beszélgetős estet, hamar felváltotta a reggeli, melynek elfogyasztása után indultunk is, Horváth Imre mesterkolléga által szervezett kecskeméti Mercedes gyárlátogatásra. Itt hamar azonosulni tudtunk a kínálattal és bíztunk benne, hogy kilépéskor egy ajándék kulcsot fognak részünkre biztosítani, a hozzá tartozó CLA modellel. Belátom előre sejthető volt, hogy ez legnagyobb sajnálatunkra, de nem történt meg. (A vezető hölgyünknek köszönjük, hogy minden felmerülő kérdésünkre alapos választ adott, valamint egyúttal köszönjük a türelmét is!)

A kirándulást a Régi Tanyacsárdában fejeztük be, ahol vendéglátónk Garaczi János volt. Az itt elfogyasztott vad ragulevest még mindig érzem a számban… Ekkor már tudtuk, hogy az idei esztendőben (is) odaítélték részére a Gundel Károly díjat. (Ehhez ezúton is gratulálunk!- a szerk.)

A vacsora utáni beszélgetés közben és ebéd után is szó esett az általunk alapított, azonban azóta már jócskán kibővült Nemzeti Egység Klaszterről, és a Magyar Éttermi Mesterek Klubjának csatlakozási szándékáról, mely csatlakozás, az ígéret szerint már csak formaiság, de az hivatalossá, csak a közgyűlés döntése alapján válhat.

Én a magam részéről ezúton is köszönöm, hogy meghívtak a kirándulásra. Jól esett ennyi nagynevű kollégával beszélgetni, időnként vitatkozni, és eszmecserét folytatni. Bár sokakat már korábban is ismertem, de öröm volt, hogy ennyi embert megismerhettem, akikkel bízom benne, hogy nem utoljára találkoztam! Köszönöm!