Nagy István: nőtt a halfogyasztás Magyarországon

A halfogyasztás növekedéséről is beszélt az agrárminiszter szerdán, a 110 millió forintból felújított tiszacsegei halászcsárda átadásán. Nagy István azt mondta, a kormány és a tárca számára fontos, hogy a családok egészségesen táplálkozzanak, a magyar halak nagyon finomak, és örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a halfogyasztás.

Az egy főre jutó halfogyasztás elérte a 6,73 kilogrammot. Az a cél, hogy ez a mennyiség 2023-ra egy kilogrammal növekedjen – tette hozzá a miniszter megjegyezve, hogy ennek érdekében számos intézkedést tettek.

Nagy István megemlítette, hogy a fogyasztási célú hal, halfilé, halhús áfáját 27-ről 5 százalékra mérsékelték, beleértve a tiszai halászléhez nélkülözhetetlen ikra, haltej és halmáj forgalmi adóját is. Bevezették a Minőségi Magyar Hal védjegyet, hogy a termékkínálaton belül könnyen meg lehessen különböztetni a magyar termelésű minőségi halakat, hazai haltermékeket – fűzte hozzá.

A miniszter kitért arra, hogy a haltermelés további növelése érdekében folyamatosan zajlik a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek státuszának vizsgálata, használatuk rendezése.

Megjegyezte: a Magyar Halászati Operatív Program keretében 16 milliárd forintot fordítanak a halászati ágazat fejlesztésére. Hozzátette: a halfogyasztást ösztönző intézkedések mellett a horgászat is kiemelt figyelmet kap az agrártárca munkájában.

A nyilvántartott horgászlétszám több mint 150 ezerrel bővült az elmúlt időszakban, és 2019 végére elérte az 560 ezer főt. Törvénymódosítás révén a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) számos állami feladat ellátását átvállalta, a közfeladatok ellátásához az biztosít forrást, hogy a halgazdálkodás fő állami bevételét jelentő díjak 2019 óta közvetlenül a MOHOSZ bevételét képezik – ismertette Nagy István.

A csárdaavatón a miniszter a magyar csárdákat egy „emberléptékű világ élhető örökségének”, a különleges találkozások helyszínének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy a felújított tiszacsegei halászcsárda tovább erősíti a természeti és kulturális értékekben gazdag település turisztikai vonzerejét, a helyi gazdaságot.

Nagy Sándor, a halászcsárda tulajdonosa elmondta: a csárdát és a panziót teljeskörűen felújították. A Kisfaludy szálláshely-fejlesztési konstrukció keretében 31 millió forint támogatást nyertek el, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pályázatán pedig 14,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

Banki hitel és saját forrás felhasználásával összesen 110 millió forintos beruházással korszerűsítették a csárdát és a panziót – tette hozzá a tulajdonos.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a csegei halászcsárda és Tisza-part a környékbeli önkormányzatok közösségépítő programjainak is jeles helyszíne.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a turizmust a magyar gazdaság meghatározó ágazatának nevezte. Meggyőződése szerint a felújított tiszacsegei halászcsárda a térség gasztronómiai centruma lesz.

Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke azt mondta, minden olyan pályázati forrás jól hasznosul, amelyik mellé a vállalkozó is komoly anyagi forrást tesz.

A szálláshelyek korszerűsítése valós piaci igényeket elégít ki, Tiszacsege turisztikai vonzerejének növeléséhez pedig további lehetőséget jelent a vízi sportok fejlesztése, a későbbiekben pedig egy csónak- és kishajókikötő létesítése – jegyezte meg Pajna Zoltán.

OPH/MTI/Pixabay

• Megvannak a Tisza-tó első hivatalos borai – két bor, amely egy egész térséget képvisel
• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért