Mi van az élelmiszercímkén, vagy mit jelentenek az E-számok?

Mennyiség, származási ország, tápérték, adalékanyagok, E-számok – folytathatnánk a sort. Milyen információkkal kell ellátni az élelmiszerek címkéjét? Mit jelentenek a rövidítések? Kell-e tartanunk az E-számoktól? Részletesen az élelmiszercímkék kötelező elemeiről és azok jelentéséről.

Annak érdekében, hogy az európai fogyasztók vásárláskor megalapozott döntést hozhassanak, az Európai Unió szabályozza az élelmiszerek címkézését. A szabályok megállapításakor, a jogalkotók biztosítani kívánták, hogy a fogyasztók átfogó tájékoztatást kapjanak az általuk vásárolt termékekről. 

Mi mit jelent az élelmiszerek címkéjén? 

Mennyiség: a termék nettó mennyisége, folyadékok esetében űrtartalomban (pl. liter, centiliter), egyéb termékek esetében tömegben megadva. 

A termék megnevezése: tartalmaznia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy a rajta végzett különleges kezelésre vonatkozó információkat is (porított, mélyhűtött, koncentrátum, füstölt stb.). Az ionizálást – amennyiben ilyen kezelést végeztek – mindig fel kell tüntetni.

Az összetevők listája: valamennyi összetevőt fel kell sorolni tömeg szerinti csökkenő sorrendben (kivételt képeznek a gyümölcs- és zöldségkeverékek), beleértve azokat az összetevőket is, amelyek esetében ismert, hogy az arra érzékeny egyének esetében allergiás reakciókat válthatnak ki (pl. mogyoró, tej, tojás, hal). Azon összetevők esetében, amelyek a termék megnevezésében (pl. „paradicsomleves”) megjelennek, amelyeket képek illusztrálnak vagy szavak emelnek ki, illetve amelyek alapvető jellemzői az adott élelmiszernek, a százalékos arányt is meg kell adni. 

Fogyaszthatóság: a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratot követő dátumok arról tájékoztatnak, meddig marad friss az élelmiszer és meddig fogyasztható biztonságosan. 
– A „fogyasztható” kifejezés olyan élelmiszerek esetében használatos, amelyek gyorsan romlanak (pl. hús, tojás, tejtermékek). Valamennyi csomagolt friss terméken a „fogyasztható” kifejezés szerepel. A „fogyasztható” kifejezéssel feltüntetett dátumot követően, nem ajánlatos a terméket fogyasztani, mert az akár élelmiszer eredetű fertőzéshez is vezethet. 
– A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszerek esetében használatos (pl. gabonatermékek, rizs, fűszerek). A terméket ezen időpont után is lehet kockázat nélkül fogyasztani, azonban előfordulhat, hogy a termék ízét veszti, vagy megváltozik az állaga. 

Gyártó/importőr: a gyártó, a csomagoló vagy az importőr nevének és címének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia, ha panasza van, vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.

Ökológiai gazdálkodásból származó: az „ökológiai gazdálkodásból származó” kifejezés címkén való használatát, az európai uniós jog szigorúan szabályozza. A kifejezés kizárólag olyan sajátos élelmiszer-előállítási módszerekkel kapcsolatban használható, amelyek szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak felelnek meg. 

Az „Ökológiai gazdálkodás — EK ellenőrzési rendszer” európai emblémát a követelményeknek megfelelő gyártók használhatják. 

Géntechnológiával módosított szervezetek (GMSZ): feltüntetésük kötelező az olyan termékeken, amelyek GMSZ tartalma meghaladja a 0,9%-ot. Valamennyi GMSZ eredetű anyagot „géntechnológiával módosított” jelzéssel, fel kell tüntetni az összetevők felsorolásakor. 

Származás: bizonyos típusú termékek – pl. hús, zöldség és gyümölcs – esetében, kötelező a származási ország vagy térség feltüntetése. Ugyancsak kötelező a származás feltüntetése olyan esetekben, amikor a márkanév vagy a címke egyéb elemei – pl. kép, zászló vagy utalás egy földrajzi helyre – félrevezető lehet a fogyasztó számára a termék valódi származási helyét illetően. 

Tápértékre vonatkozó információk: az élelmiszer energiatartalmáról és a tartalmazott tápanyagokról (pl. fehérje, zsír, rost, nátrium, vitaminok és ásványi anyagok) tájékoztatnak. Ezen az információkat akkor kell megadni, ha a gyártó a tápértékre vonatkozó állítást tüntet fel a terméken.

Tápértékre és egészségügyi hatásra vonatkozó állítások

Bizonyos Európai uniós jogszabályok biztosítják, hogy az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett, egészségügyi hatásokra és a tápértékre vonatkozó állítások megfeleljenek a valóságnak, és tudományos tényeken alapuljanak. Az „alacsony zsírtartalmú” vagy „magas rosttartalmú” kifejezéseknek, közös meghatározásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy valamennyi uniós tagállamban ugyanazt jelentsék; például a „magas rosttartalmú” kifejezést, csak olyan termékek esetében szabad használni, amelyek 100 grammonként legalább 6g rostot tartalmaznak. 

A magas zsír- és cukortartalmú élelmiszereket, nem szabad olyan felirattal ellátni, hogy „C-vitamint tartalmaz”. Olyan egészségügyi hatásra vonatkozó állításokat, mint például „erősíti a szívet” csak akkor lehet feltüntetni, ha ezen állítások tudományosan is megalapozottak. 

Nem lehet kedvező egészségügyi hatásra vonatkozó állítást feltüntetni magas só-, zsír- vagy cukortartalmú terméken. A következő, a termék egészségügyi hatásra vonatkozó állítások használata tilos: 

•  olyan állítások, amelyek szerint a termék alkalmas emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására; 
• olyan állítások, amelyek a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére utalnak; 
• olyan állítások, amelyek bizonyos orvosokra hivatkoznak vagy azok ajánlásait tartalmazzák; 
• olyan állítások, amelyek azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre.

Mit jelentenek az E-számok?

Ha egy élelmiszer-adalékanyag E-számmal rendelkezik, az azt jelenti, hogy a biztonsági vizsgálatokon megfelelt, és jóváhagyták az Európai Unió valamennyi országában történő használatra. A jóváhagyást folyamatosan figyelemmel kísérik, felülvizsgálják és módosítják az új tudományos adatok fényében. 

Az alábbiakban néhány gyakran előforduló élelmiszer-adalékanyagot sorolunk fel:
 

• Antioxidánsok: tartósítják az élelmiszereket azáltal, hogy megakadályozzák, hogy a zsírok, olajok és bizonyos vitaminok a levegőben lévő oxigénnel reakcióba lépjenek. Az oxidáció az oka annak, hogy az élelmiszerek megavasodnak, és elvesztik természetes színüket. Példa: C-vitamin, más néven aszkorbinsav, azaz E300. 
• Színezék: esetenként az élelmiszer előállítása vagy tárolása során elvesztett természetes szín pótlására, vagy a termékek egyenletes színezésére használják. Példa: A mártásokban, üdítőitalokban és hasonló termékekben használt karamell (E150a). 
• Emulgeálószerek, stabilizátorok, zselésítő és sűrítőanyagok: az emulgeálószerek, mint pl. a lecitin (E322) segítségével vegyülnek el olyan összetevők, amelyek egyébként elkülönülnének egymástól (pl. olaj és víz). A stabilizátorok megakadályozzák, hogy az egyszer már elkeveredett összetevők ismét szétváljanak. Gyakori zselésítőanyag a pektin (E440), amelyet lekvárok készítéséhez használnak. A sűrítőanyagok „testessé” teszik az élelmiszereket ugyanúgy, mint amikor például liszttel sűrítjük a mártást. 
• Ízfokozók: kiemelik a sós és az édes élelmiszerek ízét. 
• Tartósítószerek: az élelmiszerek megromlásának megakadályozására használják őket. A legtöbb hosszú ideig tárolható élelmiszer tartalmaz tartósítószereket, kivéve, ha a gyártó más tartósítási eljárást alkalmazott – pl. mélyhűtést, konzervkészítést vagy szárítást. Példák: A szárított gyümölcsöket gyakran kezelik kén-dioxiddal (E220), hogy megakadályozzák a penészgombák vagy baktériumok elszaporodását. A szalonnát, sonkát, pácolt marhahúst, és egyéb pácolt húskészítményeket a pácolás során sokszor nitrittel és nitráttal kezelik (E249–E252). 
• Édesítőszerek: gyakran használatosak cukor helyett szénsavas italokban, joghurtban és rágógumiban. Példák: aszpartám (E951), szacharin (E954), K-aceszulfám (E950) és szorbitol (E420).
•  

OrientPressHírügynökség(OPH)/webbeteg.hu/Pixabay