Főoldal Hírek Átólzéig Luca-nap, az év legrövidebb napja

Luca-nap, az év legrövidebb napja

11 perc átlagos olvasási idő
0
550
 ehaccp_topbanner3.jpg

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13., azaz Luca napja volt az év legrövidebb napja. Nem csoda, ha számos népszokás, hagyomány fűződik hozzá. A legismertebb talán a Luca széke, a kifejezést az igen lassan készülő dolgokra szokták használni.

 

Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a 3. században élt Szicíliában. A gazdag családból származó lány szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, vagyonát szétosztotta a szegények között, és inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy férjhez menjen egy pogány férfihoz.

 

A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát. Egy másik legenda szerint kivájta a szemét, mert kérője annak szépségét dicsérte, de csodás módon visszakapta látását, sőt a szeme még szebben csillogott, mint annak előtte. Az 5. századtól tisztelt vértanú szűz a vakok, szemfájósok, torokfájástól szenvedők, az utcanők és menyasszonyok védőszentje lett, ünnepének december 13-át tették meg.

 

Ez a nap 1582-ig, a Gergely-naptár életbe lépéséig az év legrövidebb napja, a téli napforduló ünnepe volt. Luca nevét is szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, egyes helyeken úgy is nevezték, hogy a fényt hozó, Svédországban ilyenkor mindenütt örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló – s vele együtt Luca is – aztán a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet varázslataikkal.

 

Dologtiltó nap volt a Luca-nap

A naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. A tél közepének tartották, a nők számára úgynevezett dologtiltó nap volt, mert ilyenkor mindenhol boszorkányok leselkednek. A néphit a jóságos mellett a boszorkányos Lucát is ismerte, aki a neve napján végzett munkát (tűzgyújtást, kenyérsütést, mosást) megbüntette, bevarrta a tyúkok „tojókáját”.

 

Nem volt szabad fonni, szőni sem, mert úgy tartották, Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja, és kócot tesz a vétséget elkövető eszének helyére. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és szabad volt babot fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást.

 

Így jósoltak és varázsoltak elődeink

Luca-nap estéjén és éjszakáján megengedett volt a tréfálkozás, de még a lopkodás is. Az udvari kútból vizet csentek, nem egy udvar reggelre kapu nélkül maradt, vagy a szomszédba vitték, vagy a ház tetején rakták össze. Időjósló nap is volt, ettől kezdve tizenkét napig figyelték az időjárást, s minden nap a következő év egy-egy hónapjára nézve adott útmutatást.

 

Szokás volt az is, hogy egy cserépbe búzát vetettek, s ha karácsonyig minden szem kikelt, akkor a következő évben bőséges termésre lehetett számítani. Fiatal legények és leányok kis csoportokban házról házra járva lucáztak, kotyoltak, rigmusokkal megvarázsolták a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. A Dél-Alföldön Luca-napi pogácsát is sütöttek, amelybe fémpénzt rejtettek a baromfi szaporodása érdekében. Másutt tollakat szúrtak a sülő pogácsába, s akié a legjobban megégett, az a következő pogácsasütést már nem élte meg.

 

Szerelmi varázslás is fűződik e naphoz: a lány Lucától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal az utcára ment, és az első szembejövő lett a férje.

 

Aki szép akart lenni, a Luca napján vízbe tett almából evett, és abban a vízben is mosdott.

 

„Lassan készül, mint a Luca széke”

Ezen a napon kezdték el készíteni a Luca székét, melynek karácsonyra kellett elkészülnie. A kilencféle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa) faragott, három-, négy-, hat- vagy akár tizenhárom lábú székben egy szög sem lehetett, és 13 darabból 13 nap alatt kellett összeállítani. Aki pont karácsonyra készült el vele, az éjféli misén ráállva meglátta a boszorkányokat, mert azok ilyenkor szarvat viseltek.

 

A bátor férfiaknak azonban a leleplezett boszorkányok elől gyorsan menekülniük kellett, ezért mákot szórtak szét hazafelé, mert amíg ezt a gonosz lelkek felszedték, egérutat nyerhettek.

 

A ház ajtajára belülről rajzoltak egy pentagrammát, amit boszorkányszögnek is neveznek. Misztikus jel, titokzatos szimbólum volt, a babona szerint rossz szellemeket elhárító jelkép. A gonosz elleni védekezésül fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, és keresztbe állították a söprűt. Református vidékeken volt szokás a Luca széke keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy így megláthassák az ott gyülekező boszorkányokat.

 

 

MTI/OPH/Hirado.hu Kép: Pixabay
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Egyre többen fizetnek akár magasabb árat is hazai termékekért

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget je…