Közeleg a dinnyeszezon

A termelők készek a magyar piac folyamatos ellátására minőségi dinnyével, a tartós meleg időnek köszönhetően pedig idén több magyar dinnye mehet exportra is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és kiskereskedelmi áruházláncok képviselői szezon előtti egyeztetést tartottak, amellyel a dinnye minél frissebben pultokra kerülését is segítik. Hazánkban mintegy 2000 család foglalkozik dinnyetermesztéssel; nagy mennyiségben a jövő héten a hazai sárgadinnye, majd július elején a békési és a baranyai görögdinnye, nem sokkal utána a tolnai, heves-jászsági, azután pedig a szabolcsi görögdinnye kerül a piacra.

A NAK és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőivel tartott szezon előtti egyeztetést 2017. június 15-én, Dunaharasztiban. Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta: „Különösen fontosnak tartja a kamara a szezont megelőző egyeztetést, ahol a magyar dinnyetermő régiók aktuális információit ismertették, valamint a nemzetközi piacról is tájékoztatást hallhattak a résztvevők, egyúttal a hazai fogyasztók friss dinnyével ellátásáról egyeztettek.”

A nyári időszakban Európában meghatározó a magyar dinnyetermelés, ekkor csökken a korábban induló mediterrán termelés, amely idén egyébként is alacsonyabb volumenű. Nyaranta – kiváló ízének és zamatanyagainak is köszönhetően –

Európa legjobb minőségű dinnyéjét Magyarországon termelik.

Cél, hogy az európai piacot – ahol különös igény mutatkozik a szezonális gyümölcsre – ezen időszakban nagyobb mértékben lássuk el görögdinnyével. Két vezető dinnyetermő térségben, Görögországban és Olaszországban 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal csökkent a termőterület; ezzel párhuzamosan az elmúlt hetek nyárias időjárásának köszönhetően stabil kereslet alakult ki – elfogadható átvételi árakkal – a többi országban is. Magyarországon – alapvetően a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt – is csökkent 10 százalékkal a termőterület, ám a piac minőségi ellátására így is képesek a hazai termelők – derült ki az egyeztetésen. A hazai piac évente 120 – 150 ezer tonna dinnyét vesz fel, az egy főre jutó fogyasztás évi 10-15 kg, amit az időjárás jelentősen befolyásol.

A termőkörzetek beszámolói alapján

idén Magyarországon mintegy 5000 hektáron termelnek görögdinnyét.

Az öt nagy „dinnyés” tájkörzet közül a legnagyobb felületen Békés megyében termelik a dinnyét, 1910 hektáron, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg 1670, Tolna 512, a Heves-Jászság körzet 420, Baranya 175 hektárral követ. Emellett még 389 hektáron folyik dinnyetermelés. Országosan 200 000 tonna körüli összterméssel számolhatunk ebben az évben. A technológiai fejlődés jól nyomon követhető, egyes termőkörzetekben (Békésben, Tolnában, Baranyában, Heves-Jászságban) már szinte teljes mértékben oltott dinnyét, valamint új fajtatípusokat is (különleges, feketehéjú és sárgahúsú magnélküli dinnyét) termesztenek, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szintén terjednek a korszerű termelési módok. Sárgadinnye esetében lényegesen kisebb volument termelünk, jelenleg 600 hektáron, főként Bács-Kiskunban és Békésben, mintegy 18 000 tonnát. 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal nőtt a sárgadinnye termőterülete, a minőségi fejlődés itt is tapasztalható. A hazai piac egyre nagyobb mennyiséget igényel sárgadinnyéből, cél az, hogy az import csökkentésével egyre nagyobb szerepet kapjon a magyar sárgadinnye is.

A rendezvényen elhangzott: a NAK, a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum – kiskereskedelmi áruházláncok együttműködésével – idén is folytatja nagy sikerű dinnye fogyasztásösztönző kampányát.

NAK Kép: Pixabay