Génmódosított terméket fogyaszt? – A címke elárulja!

Bár Magyarország a génmódosított termékek előállítása ellen van – s egy tavasszal hatályba lépő uniós jogszabály révén majd meg is tilthatja területén az eljárást – a kereskedelem szabad áramlása miatt számos olyan élelmiszerrel találkozhatunk a polcokon, amelyekben génmódosítással előállított összetevők vannak, ezért érdemes minden esetben elolvasni a címkét – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Biacs Péter, élelmiszer-biztonsági szakértő. 

Mik azok a gének?

A gének olyan molekulák halmazai, amelyek valamilyen tulajdonságot, a szervezet működését befolyásoló állományt képeznek. Génjeinket – amelyek számos tulajdonság katalizátorai – szüleinktől örököljük. Maga a szó a görög genos-ból származik és jelentése eredet, éppen ezért a genetika leginkább a jellemzők öröklésével foglalkozik. „Tulajdonságainkban azonban a környezet is szerepet játszik, hiszen temérdek olyan gén van az emberben, amelyek nem válnak kézzel foghatóvá, míg mások aktivizálódnak” – mutatott rá Biacs Péter. Kiemelte: akadhatnak olyan génhibák is, amelyek nem megfelelő környezeti hatások révén mutálódnak és így valamilyen betegséget okoznak. 

Mit értünk génmódosítás alatt?

A génekkel kapcsolatban manapság legtöbbször a génmanipulációról, vagy más néven mesterséges génkezelésről hallunk az élelmiszerek tekintetében. Mint azt a szakértő elmondta, ez esetben kétféle technikát különböztetünk meg. Amikor egy már meglévő génkészletből egy-egy tulajdonságot lefedő nukleinsav-szakaszt emelünk ki, s ezeket felszaporítva visszahelyezünk a sejtekbe, megerősítjük az említett tulajdonságot, így ez a technika – amelynek révén izogének jönnek létre – akár gyógyításra is alkalmas. Azonban ha egy másik szervezetből vagy fajtól veszünk át valamilyen tulajdonságot, azt transzgéneknek nevezzük – ez az ami ismertebb a világban, s ami révén elterjedt a génmódosításhoz társított negatív jelző – mutatott rá Biacs Péter.

A Bt kukorica nyomában

Az Európai Unióban sokáig tiltott volt a génmódosítás, de végül a Bt kukoricának engedélyezték a termesztését, így volt lehetséges, hogy Magyarországon is a GMO kukorica botránya révén vált ismertté a génkezelés. Ugyanakkor vannak országok – köztük hazánk is -, amelyek vállalták, hogy bebizonyítják, a génkezelt kukorica fogyasztása veszélyeket rejt magában. De mi is az a Bt kukorica? Az így létrehozott növény legfőbb jellemzője, hogy fokozottan ellenáll annak legismertebb károsítója, a kukoricamoly támadásának. „Az eredeti kukorica génjeinek módosításával olyan tulajdonságot fejlesztettek ki a növényben, amely az úgynevezett Bt (Bacillus thuingiensis) baktérium által előállított fehérjékhez hasonlóak”- ismertette Biacs Péter. Toxikus hatására hivatkozva azonban a magyar kormány úgy döntött, nem engedi területére a génmódosított vetőmagokkal ellátott növényeket behozni. 

Megvédhet a puffer zóna? 

A szomszédos országokból a határ mentén azonban a GMO-s növény virágpora átszállhat a másik állam területén termesztett kukoricára is, így a növény toxingyártó tulajdonságokat vehet fel. Ennek elkerülése érdekében – a tagországok megkérdezésével – úgynevezett puffer zónákat vezettek be. Ez az a biztonsági távolság – Magyarország esetében 400 méter – ami elválasztja a géntechnológiával hasznosított területeket a hagyományos termesztéssel használt földektől. 

Hogyan vásároljunk tudatosan? 

Az Európai Unió még 2003-ban hozott két rendeletet, amelyekben egyrészt engedélyezte, hogy élelmiszerek készülhetnek génmódosított alapanyagokkal, másrészt meghatározta azokat a szempontokat is, amelyek segítségével a vásárlót kötelesek a gyártók vagy a forgalmazók tájékoztatni arról, ha egy adott termék génmódosítással készült összetevőt tartalmaz. Hazánkban az elképzelések szerint tavasztól – egy újabb uniós rendeletnek köszönhetően – tiltott lesz a GMO, ennek ellenére a termékek szabad áramlása miatt kerülhetnek olyan élelmiszerek az üzletek polcaira, amelyek ilyen eljárással készültek – hívta fel a figyelmet Biacs Péter, aki irányadónak minden esetben a címkék elolvasását tekinti. Ugyanakkor hozzátette: nehéz olyankor egészségtudatosnak maradni, amikor a vásárláskor elsődleges szempont az ár. 

OrientPress Hírügynökség (OPH)/Pixabay