Emlékérmét bocsát ki az MNB a Szózat megzenésítésének évfordulója alkalmából

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 20 ezer forint címletű, különlegesen nagy méretű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki csütörtökön a Szózat megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából, az ősbemutató évfordulóján ‒ közölte az MTI-vel az MNB kedden.

A közlemény szerint a Szózat megzenésítése emlékérmékkel a jegybank a Szózat örökérvényű soraira, a második nemzeti énekünk ma is aktuális üzenetére kívánja felhívni a figyelmet.

A Kereszthury Gábor iparművész által tervezett emlékérmék előoldalán nemzeti lobogóval a háttérben a Szózatot író Vörösmarty Mihály félalakos ábrázolása látható, melyet Barabás Miklós festménye ihletett. Bal oldalon Magyarország címere jelenik meg, jobb oldalon a Szózat eredeti kéziratából vett idézetet, a költemény leghangsúlyosabb versszakát („A’ nagy világon e’ kívűl / Nincsen számodra hely: / Áldjon vagy verjen sors’ keze, / Itt élned, halnod kell.”) a költő kézjegye zárja.

Az emlékérmék hátlapján a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni félalakos ábrázolása jelenik meg, amelyet szintén Barabás Miklós festménye inspirált. A háttérben az egykori Nemzeti Színház épülete látható, ahol a darab ősbemutatóját is tartották. Egressy alakja mellett fent a Szózat kottájának részlete, a későbbi művekben is gyakran idézett kezdő dallamsorok láthatóak, alul pedig a zeneszerző kézjegye található.

Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.

Mindkét emlékérme átmérője 52,5 milliméter. A 20 ezer forint névértékű emlékérme súlya 77,76 gramm, 925 ezrelék finomságú ezüstből készült tükörfényes kivitelben, míg a 2 ezer forint névértékű, 76,5 gramm súlyú színesfém változatot réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből, selyemfényes kivitelben gyártották.

Az emlékérmékből öt-ötezer darab készíthető. Az ezüst emlékérmét három hónapig, a színesfém emlékérmét időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken lehet megvásárolni május 10-től a Magyar Pénzverő Zrt. Érmeboltjában, illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.

A hazaszeretetre és hűségre felhívó költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg a Nemzeti Színház nyílt pályázati felhívására. Egressy „Minden ember legyen ember és magyar!” jeligével nyújtotta be művét,a melynek ősbemutatóját 1843. május 10-én tartották. A pályázat sorsáról a közönség is döntött, amely hangos ovációval fogadta Egressy szerzeményét.

A Szózat megzenésítése emlékérmékkel mind a költemény, mind a zene szerzője előtt tiszteleg a jegybank ‒ áll a közleményben.

843-ban Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója pályadíjat tűzött ki Vörösmarty Mihály Szózat című művének megzenésítésére, s a húsz aranyat Egressy Béni nyerte meg zenéjével. Egy évvel később Kölcsey Himnuszára írtak ki pályázatot, amelyen Egressy munkája is elismerésben részesült, ám a pályadíjat Erkel Ferenc zenéjének ítélték. E jeles munkák mellett Egressy nevéhez fűződik számos Petőfi-költemény megzenésítése is (A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy), amelyek némelyike népdalként terjedt el. Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta.