Egyre kevesebb gyógynövényt gyűjtenek be

Magyarországon 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja a gyógynövény ágazat, amely az idegenforgalom és a turisztika számára is kiemelkedő lehetőségeket biztosít. Ennek ellenére a begyűjtött vadon termő gyógynövény mennyisége folyamatosan csökken. A tendencia megfordításához a gyűjtés, valamint a termesztés területén is paradigmaváltásra van szükség.

Magyarországon reneszánszát éli a gyógy-, fűszer, aroma és ipari növények iránti kereslet, gyűjtésük és termelésük éves szinten mintegy 8-10 milliárd forintot tesznek ki. A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző mintegy 20-25 üzemben körülbelül kétezer ember dolgozik. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők vagy fitokozmetikumok összforgalma éves szinten 40-50 milliárd forint körül mozog. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik.

Jelenleg összességében körülbelül 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja az ágazat, amely az idegenforgalom és a turisztika számára is kiemelkedő lehetőségeket nyújt. Ennek ellenére a begyűjtött vadon termő gyógynövény mennyisége folyamatosan csökken, a tendencia pedig több okra vezethető vissza. Egyrészt a gyógynövénygyűjtők létszámában visszaesés következett be. Míg korábban szezonálisan akár százezer ember is részt vett a gyűjtésben, ez mára pár tízezer főre redukálódott. Hiába változott meg a gyűjtés adminisztrációs és adópolitikai helyzete a vételi jegy bevezetésével, ettől még nem lett több gyűjtő a terepen. Természetesen az aktuális felvásárlási árak befolyásolják a legjobban a gyűjtési kedvet, ezek az árak azonban nem rugaszkodhatnak el a mindenkori világpiaci áraktól, a piac érzékeny, gyakran ciklikus és kiszámíthatatlan. Másrészt Magyarországon folyamatosan zsugorodik a gyűjtés szempontjából szabadon bejárható területek nagysága is, valamint demográfiai tényezők is negatívan befolyásolják a gyűjtői létszámot.

A gyógy-, a fűszer- és az aromanövényeink termesztő területe 2017-ben nagyjából a 27 ezer hektárt ért el, ami csökkenő tendenciát mutat, köszönhetően a mák és az olajtök termőterületek visszaesésének.

A gyógynövények termesztése és azok további feldolgozása is jelentős kézimunkaerő igénnyel jár. A munkaerő hiánya a többi ágazathoz hasonlóan mára a termesztésben is komoly gondokat okoz. Míg korábban a gyógynövényipar az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának jelenthetett kitörési pontot, mára ez a helyzet alapvetően megváltozott. Mind a gyűjtés mind pedig a termesztés területén paradigmaváltásra van szükség, megfelelő biológiai potenciállal rendelkező vadon termő fajták termesztésbe vonása elengedhetetlen. A termesztésben szintén fontos a fajtaválasztás és fajtahasználat, csak így érhető el hektáronként a megfelelő mennyiségű drog-hatóanyag produkció. A korszerű, speciális és hatékony technológia alkalmazása nélkül mára a gyógynövény iparág aligha lehet versenyképes. A megfelelő technológiai hatékonyság jelentheti a kitörési pontot a környező versenytársainkkal szemben.