Főoldal Hírek Ajánló Bővülő forrás a gyermekétkeztetésben

Bővülő forrás a gyermekétkeztetésben

10 perc átlagos olvasási idő
0
1,553
 ehaccp_topbanner3.jpg

Bővülő források a gyermekétkeztetésben 

    A gyermekétkeztetési program finanszírozására a jövő évi költségvetésben a tervek szerint az ideinél 2,2 milliárddal több, 74 milliárd forint jut – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kedden Budapesten egy szakmai konferencián. 

 

   Rétvári Bence a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és VIMOSZ által szervezett, A hazai élelmiszeripar szerepe a közétkeztetésben című tanácskozáson felidézte, hogy 2010-ben erre a feladatra csak 29 milliárd forintot fordítottak – tette hozzá.

     A kormány és a szaktárca is arra törekszik, hogy minél több rászoruló vehesse igénybe szociális alapon az étkeztetést; az ételek pedig ne csak finomak, hanem egészségesek is legyenek. A szociális felzárkózási és az egészségügyi megközelítés együttesen határozták meg az elmúlt évek jogalkotását is – mondta az államtitkár.

     Rétvári Bence felidézte: amíg 2010-ben a szociális – ingyenes – étkeztetésben részt vevő bölcsődés gyerek aránya 14 százalék volt, addig 2015-ben ez az arány 71 százalék volt. Az óvodában ez idő alatt az ingyenesen étkező gyerekek aránya 28-ról 75 százalékra nőtt A kormány a gyerekek szociális étkeztetésére fordítható forrásokat folyamatosan növelve, mindig biztosította a szükséges anyagi eszközöket. Így a legkisebb gyermekeknél a 92 ezerről 318 ezerre növekedett az ingyenes étkezésben részesülők száma.

     Ingyenes ellátásban – étkezésben – 2015 szeptemberéig a gyermekvédelmi támogatásban és a fogyatékkal élő gyerekek részesülhettek. A három és több gyerekes családok pedig 50 százalékos térítési díjat fizettek. A finanszírozás rendszere 2014-ben megváltozott. A központi költségvetés – figyelembe véve például az ellátottak számát és más körülményeket is – bértámogatást és üzemeltetési támogatást biztosít a működtetőnek. 

     Tavalyelőtt törvényi úton kiterjesztették az ingyenes bölcsődei és óvodai étkezésben részesülő gyerekek körét. Például ingyenes étkezést kaphatnak azok a gyerekek, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát. 

     Emellett az egészséges táplálkozás biztosítása érdekében felmenő rendszerben – a múlt év szeptember 1-től kell alkalmazni a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat. Az önkormányzatok pedig január 1-től kötelező feladatként látják el az intézményen kívüli szünidei étkeztetést. Az ebben az ellátásban részesülő gyerekek száma potenciálisan mintegy 221 ezer. A múlt évben nyári étkeztetésben – amire a kormány 3 milliárd forint forrást biztosított – 1484 településen, mintegy 134 ezer rászoruló gyermek részesült. A szünidei étkeztetés finanszírozására az idén 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta az államtitkár.

     Magyarországon a közétkeztetésben mintegy 3000-3500 főző konyha, és mintegy 6000-6500 tálaló konyha működik – közölte Gál Pál Zoltán , a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke. A hazaiközétkeztetési ágazat 129 milliárd forint forgalmat bonyolít le a KSH adatai szerint. A közétkeztetésben pedig naponta mintegy 2 millió ember vesz részt Magyarországon.

     Oravecz Márton, A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke azt emelte ki, hogy a közétkeztetés a magyar agrárium számára potenciálisan mintegy 200 milliárd forintos piacot jelenthetne. Ezért fontos – mondta -, hogy minél több magyar termelő ismerje fel a közétkeztetésben a beszállításban rejlő gazdasági lehetőséget. Főként a helyi termelőknek jelenthet mindez nagyon biztos piaci pozíciót. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról sem, hogy a növekvő adag-előállítás – 5000-10 000 adag készítése naponta -, valamint a szállítási távolságok növekedése élelmiszerbiztonsági kockázatokat is rejthet 

     Szedlák Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöki kabinetjének vezetője azt hangsúlyozta, hogy a közétkeztetés folyamatában a termelők csak minőségi árukínálattal vehetnek részt. A NAK számára az is fontos szempont, hogy ebben a folyamatban a nagy és közepes magyar cégek mellett az őstermelők és a családi gazdaságok is megjelenjenek beszállítóként.

 

MTI/Archívum

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Ajánló

Cikk ajánló

Négy országból 1763 pálinka és párlat

Az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett XIII. Quintessence Pálinka- és Párlatversen…