Balkáni viszonylatban sem boldog a magyar

Szeretnénk boldogabbak és egészségesebbek lenni, azonban még a balkáni országok is többet tesznek nálunk jóllétükért – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem kutatásából. A Balkán Wellbeing felmérés tizenegy országot, köztük a volt Jugoszlávia államait, Magyarországot és Törökországot vette górcső alá az emberek jóllétével kapcsolatban. A vizsgálatról Puczkó László intézetvezető számolt be a Rádió Orienten.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által finanszírozott kutatás három nagy téma, az egészség, a boldogság, és a Balkán megítélése köré épült. A jóllét kérdését tizenegy országban, egyenként ezer ember megkérdezésével járták körbe. Az eredmények a reprezentatív minta 166 válaszát elemezve születtek meg. 

Puczkó László intézetvezető és nemzetközi csapata elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a térségben a lakosok mit tesznek saját jóllétük érdekében, valamint hogy a jövőben hogyan lehet ezek alapján új szolgáltatásokat fejleszteni. A huszonnégy hónapos, háromszáz millió forintos forrásból készített kutatáshoz nemzetközi tanulmányokat és elemzéseket vettek alapul. Földrajzi szempontból hazánk és Törökország ugyan kicsit kilógott az országok listájából, azonban míg a törökök történelmük során erős balkáni kapcsolatokkal bírtak, addig hazánk is sok tekintetben köthető a Balkánhoz. 

Az intézetvezető hangsúlyozta, minden elemzett válasz az adott időpontra vonatkozik, így a boldogság mértéke is csak egy pillanatnyi állapot, épp ezért olyan kérdéseket próbáltak feltenni, amelyek a nemzetközi terminológiához, kutatási módszertanhoz igazodnak. Bár országunkra jellemző a depresszió, még a kutatókat is meglepte, hogy milyen kevés dolgot tesznek a magyarok saját boldogságuk érdekében. Míg a balkáni országokban a közös játék, zene, főzés, tánc, illetve a társasági lét kiemelkedő szerepet kapott, addig hazánkban egyedül a fürdőlátogatás tűnt olyan tevékenységnek, amelyben aktívak a lakosok. 

Magyarország a szubjektív kutatásban az egészség témakörében is sereghajtónak bizonyult. A megkérdezett honfitársainkban többnyire a hajlandóság sem nyilvánult meg arra, hogy tegyenek valamit saját egészségükért. Mindezek ellenére, összességében a vártnál jobb képet mutatott a felmérés: 80 százalék fölött volt azok aránya, akik tejesen egészségesnek tartották magukat, míg folyamatos egészségügyi rászorulásról csak kevesen beszéltek. A lista élén a görögök és az albánok végeztek. A Rádió Orient vendége rámutatott, ebben a kedvező klíma és a sok napsütés is szerepet játszhatott.

Saját kultúrájából szinte mindegyik nemzet tanult, a kutatásban pedig a bosnyákok esete bizonyult kiugrónak, akik az egyéb, objektív felmérésekkel, nemzetközi listákkal ellentétben jóval kellemesebbnek ítélték helyzetüket, mint amilyennek az tűnik. Az adatokból kiderült az is, hogy a Balkánon jóval alacsonyabb boldogságfaktorral bír a jövedelem, míg a magyaroknál sokkal fontosabb szerepet játszanak a materiális tényezők. 

Puczkó László kifejtette, a kutatás eredményeit minden résztvevő országban megosztották a kollégákkal, összesen öt nyelvre fordították le azt. A szakközönség számára a témában publikációk készülnek, ám mivel a jóllét, az egészség, az utazás és a boldogság témakörét már hosszú évek óta kiemelten elemzik, a témában egészen biztosan lesznek még kutatásaik – zárta szavait a vendég. 

OrientPressHírügynökség(OPH)/Pixabay