A trianoni békediktátumra emlékeznek Kárpát-medence-szerte

Egész hétvégén és majd hétfőn is a trianoni békediktátumra és annak következményeire emlékeznek a Kárpát-medence több pontján a magyar közösségek.

98 éve, 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban az első világháborút lezáró szerződést. Magyarország elveszítette területének kétharmadát. Több mint hárommillió magyar, vagyis az akkori magyar lakosság egyharmada más országba került. A nemzeti összetartozás napja hivatalosan hétfőn, tehát június 4-én lesz.

A Pest megyei Zebegényben a Kálvária domb tetején lévő hősi emlékművet koszorúzták meg a trianoni békediktátum 98. évfordulójának alkalmából. A Emberi Erőforrások parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a magyarok sosem kérnek többet, mint amit más nemzetek Európában már megkaptak. A Wilsoni-elvekben is rögzítették a nemzeteknek a szabadságát, nemzetek önrendelkezési jogait, hogy minden népnek a lehető legszélesebb körű szabadságot kell biztosítani. Mi 100 évvel később sem kérünk mást mint azt, hogy amit 100 évvel ezelőtt a magyarok számára ígértek és garantáltak azt tartsák be, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében, igazságot kérünk a magyaroknak – mondta Rétvári Bence.

A felvidéki magyarok is megemlékeztek a Pozsonyhoz közeli Éberhardon, a trianoni békedelegáció vezetője, gróf Apponyi Albert sírjánál. A Magyar Közösség Pátjának elnöke arról beszélt, hogy az emléknapokon túl a mindennapokban is őrizni kell az emlékeket, amihez a határon túli magyarok magabiztossága is hozzájárul.

Itt a szenci régióban pont arról beszélhetünk, hogy aki a magyarságát megéli, azt pozitívumként éli meg, és megtartani kívánja ezt. Úgyhogy nem véletlen, hogy pont az Apponyi-kápolnában vagyunk – mondta Menyhárt József.

Az Országgyűlés 2010- ben nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. A hétvégén és hétfői ünnepnapon megemlékezés sorát tartják országszerte és a magyarok lakta területeken.