A húsfogyasztás veszélyeit vizsgálták

A kép csak illusztráció!

Kapcsolatot talált a rendszeres húsfogyasztás és a nem daganatos betegségek hosszú sora között egy nagy létszámmal végzett brit kutatás. Erős bizonyítékok utaltak már arra, hogy a vörös húsok és a feldolgozott hústermékek (egyebek mellett szalonna, kolbász) túlzott fogyasztása összefügghet a vastag- és végbélrák kockázatának növekedésével. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy az erős húsfogyasztás emeli-e más, nem daganatos betegségek kockázatát.

A kérdést csaknem 475 ezer brit felnőtt adatainak elemzésével tisztázták a tudósok. Az alanyok a 25 leggyakoribb, kórházi kezelést igénylő, nem rákos megbetegedését vizsgálták meg. A kutatás elején a résztvevőknek ki kellett tölteniük egy kérdőívet, amely a táplálkozási szokásaikat – köztük a húsfogyasztást – tartalmazta. Ezután átlagosan nyolc éven át követték őket nyomon.

Akik rendszeresen, vagyis heti háromszor vagy ennél is többször ettek húst, azok a kevés húst fogyasztókhoz képest nagyobb valószínűséggel dohányoztak, ittak alkoholt, ám kevés gyümölcsöt és zöldséget, rostot és halat ettek, valamint inkább voltak túlsúlyosak és elhízottak.

A fenti tényezőktől megtisztított adatok alapján megállapították, hogy a vörös hús túlzott fogyasztása együtt a feldolgozott hústermékek evésével az iszkémiás szívbetegség, a tüdőgyulladás, a divertikulózis – a vastagbélben kialakuló kis kitüremkedések -, a bélpolip és a cukorbetegség kockázatnövekedésével függ össze. A húsfogyasztás napi hetven grammos emelkedése például az iszkémiás szívbetegség 15 százalékos, a diabétesz 30 százalékos kockázatfokozódását hozta magával.

A szárnyasok megnövekedett fogyasztása a gyomor- és nyelőcsövi reflux, a gyomor- és bélgyulladás, a divertikulózis, az epehólyag és a diabétesz fokozott kockázatával függött össze. Minden újabb 30 gramm szárnyashús napi fogyasztása 17 százalékkal nagyobb reflux- és 14 százalékkal magasabb diabéteszkockázatot jelentett.

A legtöbb összefüggés mérséklődött, amint a testtömeget is figyelembe vették. Ez arra utal, hogy az összefüggéseket részben a rendszeres húsfogyasztók nagyobb testtömege okozza.

Azt is megállapították, hogy a feldolgozatlan vörös hús és szárnyas fogyasztása a vashiányos vérszegénység kisebb kockázatával függött össze, ellenben a feldolgozott húskészítmények nagyobb bevitele nem volt kapcsolatos a vérszegénységgel.

MTI Kép: Illusztráció, Pixabay

• Megvannak a Tisza-tó első hivatalos borai – két bor, amely egy egész térséget képvisel
• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért