Kevesebb műanyaghulladékot akar az EU

Megállapodtak a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei, a tervek szerint 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezség értelmében betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni.

Elisabeth Köstinger, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria környezetvédelmi minisztere „mérföldkőnek” nevezte a hajnalig tartó, 12 órás tárgyalásokat követően tető alá hozott egyezséget.

Azoknál a termékeknél, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre alternatívák, a hangsúly a használat korlátozásán lesz

a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén. Az EU tagállamainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, és ezt az arányt 2030-ra 30 százalékra kell emelni. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.

Bizonyos termékeket pedig – például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket – világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz.

A dohányiparnak a jövőben viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit.

A csikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni.

Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak. Ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik.

Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásaik egyelőre ismeretlen.

OPH/ MTI Kép: IKSZ

• Globális problémát áthidaló kezdeményezés Magyarországon – Fiatal startupperek tesznek a nemek közötti egyenlőségért
• A világ egyik legrangosabb gasztronómiai versenyére Miskolcon készül a magyar válogatott
• Stand az Év Étterme – de mennyit változott tíz év alatt a Dining Guide élmezőnye?
• Venesz József tényleg „kiirtotta” a magyar konyhát?
• Nem egyetlen vendéget veszít egy étterem, ha nincs gluténmentes kínálata