Egy út, egy cél, egy összefogás, amely meghatározhatja a magyar közétkeztetés jövőjét

Az élelmezési világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián vettem részt, amely számomra sokkal többet jelentett egy hagyományos szakmai tanácskozásnál. Jó volt látni, hogy a magyar közétkeztetés valamennyi nehézsége ellenére mennyi elhivatott, felkészült és tenni akaró szakember dolgozik nap mint nap azért, hogy gyermekeink, időseink és az ellátásra szorulók megfelelő minőségű étkezéshez jussanak. Különösen jó érzés volt megtapasztalni, hogy az ágazatban dolgozók közül milyen sokan nem csupán munkaként, hanem valódi hivatásként tekintenek arra, amit csinálnak.

Pedig volna okuk az elkeseredésre. Az alacsony bérek, a forráshiány, a sokszor nehezen teljesíthető előírások és az ágazatban dolgozók megbecsülésének hiánya évek óta súlyos problémát jelent. Miközben a közétkeztetés naponta mintegy másfél-kétmillió ember ellátásáért felel, a rendszer működését biztosító szakemberek közül sokan méltatlan körülmények között végzik a munkájukat.

Ráadásul nem lehet elmenni amellett sem, hogy a közétkeztetés működését hosszú időn keresztül olyan gazdasági és szabályozási környezet alakította, amely véleményem szerint túlságosan is egy meghatározó nagyvállalati szereplő érdekei köré szerveződött. Ebben pedig a hatósági és szabályozási gyakorlat felelősségét is indokolt megvizsgálni. Mert miközben a nagy szereplők érdekei hatékonyan érvényesülhettek, a helyi főzőkonyhák, a kisebb szolgáltatók és különösen a közétkeztetésben dolgozók szempontjai sokszor háttérbe szorultak. Egy olyan ágazatban, amelynek elsődleges feladata emberek százezreinek mindennapi ellátása, ez hosszú távon nem lehet elfogadható működési modell.

Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak és időszerűnek azt a széles körű szakmai összefogást, amelynek egyik legjelentősebb új szereplője a 2026-ban megalakult TEKA, a közétkeztetésben dolgozók érdekképviseleti közössége. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) keretein belül, annak szervezeti és érdekképviseleti hátterével, Lakatos Márton vezetésével olyan kezdeményezés született, amely meggyőződésem szerint meghatározó szerepet tölthet be a magyar közétkeztetés jövőjének alakításában.

Ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen a közétkeztetés szereplői hosszú időn keresztül gyakran egymástól elszigetelten, saját intézményük vagy településük keretei között próbáltak megoldást találni a problémáikra. Most azonban lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek tapasztalatai, javaslatai és közös érdekei szervezett formában jelenjenek meg. A TEKA által elkészített problématérkép ehhez fontos alapot biztosíthat, az MKKSZ országos érdekképviseleti háttere pedig valódi súlyt adhat a kezdeményezésnek.

Hogy mekkora súlya lehet ennek az összefogásnak, azt talán semmi sem érzékelteti jobban, mint a konferencián részt vevő szakemberek által képviselt ellátórendszerek nagysága.

A jelenlévők együttesen naponta több százezer ember étkeztetéséért felelnek,

és akadt közöttük olyan szakember is, aki több mint 80 főzőkonyhát képviselve érkezett. Vagyis ebben a teremben nem csupán néhány elhivatott ember találkozott, hanem a magyar közétkeztetés jelentős részének mindennapi működését ismerő és azért felelősséget vállaló szakmai közösség. Meggyőződésem, hogy amikor ekkora tapasztalat, tudás és felelősség találkozik egy közös cél érdekében, annak a hangját már nem lehet, és nem is szabad figyelmen kívül hagyni.

Boros Péterné felszólalása különösen jól érzékeltette, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a közszolgálatban dolgozóknak és miért nélkülözhetetlen a szervezett érdekképviselet. Hiszen az érdekeinket senki nem fogja helyettünk megfogalmazni, ha mi magunk nem vagyunk hajlandók kiállni értük.

A konferencia ugyanakkor szerencsére nem kizárólag a problémákról szólt. A szabadszedéses iskolai étkeztetés tapasztalatai, a gyermekek választási lehetőségeinek bővítése, az étkezési kultúra fejlesztése és a helyi konyhák működésével kapcsolatos példák azt bizonyították, hogy a rendszerben rengeteg tudás, kreativitás és megújulási szándék van. Különösen figyelemre méltó volt az a tapasztalat, hogy a gyermekek bevonásával és a választási lehetőségek bővítésével az étkeztetés iránti érdeklődés is növelhető. Ezek olyan gyakorlati eredmények, amelyekből országos szinten is érdemes lenne tanulni.

Számomra mégis a résztvevők hozzáállása jelentette a legnagyobb élményt. Az, hogy a sok nehézség, a mindennapos küzdelmek és az olykor kilátástalannak tűnő körülmények ellenére ezek az emberek még mindig milyen szenvedéllyel beszélnek a hivatásukról. Nem egyszerűen jobb fizetést vagy könnyebb munkát szeretnének, hanem jobb közétkeztetést, elégedettebb gyermekeket, működőképesebb konyhákat és olyan szakmai környezetet, amelyben érdemes dolgozni.

Meggyőződésem, hogy egy ilyen széles körű, alulról építkező, ugyanakkor országos érdekképviseleti háttérrel rendelkező szakmai összefogást a döntéshozók hosszú távon nem hagyhatnak figyelmen kívül. Különösen akkor nem, ha a különböző szereplők képesek félretenni az esetleges nézetkülönbségeiket és közös célok mentén fellépni. Mert a közétkeztetés megújítása nem lehet egyetlen vállalkozás, szervezet, vagy érdekcsoport kizárólagos ügye. Annak a szakácsokról, az élelmezésvezetőkről, a dietetikusokról, a konyhai dolgozókról, a fenntartókról és mindenekelőtt az étkezőkről kell szólnia.

Gratulálok Lakatos Mártonnak és a TEKA létrehozásában közreműködő valamennyi szakembernek, valamint elismerés illeti az MKKSZ-t is, amiért felismerte ennek az összefogásnak a jelentőségét és megfelelő szervezeti hátteret biztosít hozzá.

Jó volt részese lenni ennek a találkozónak, mert megerősített abban, hogy a magyar közétkeztetésben nem a szakmai tudás, az elhivatottság, vagy a tenni akarás hiányzik. Sokkal inkább arra van szükség, hogy ezek végre megfelelő figyelmet, megbecsülést és érdemi beleszólást kapjanak az ágazat jövőjét meghatározó döntésekbe.

A közétkeztetés jövőjét nem lehet kizárólag gazdasági érdekek mentén alakítani. Ideje, hogy azoknak is valódi súlya legyen a döntésekben, akik nap mint nap működtetik a rendszert.

És most talán minden korábbinál nagyobb esély kínálkozik erre.

#közétkeztetés #TEKA #MKKSZ #élelmezésivilágnap #szakmaiösszefogás #ÉTREND

OLDALAS MAGAZIN HÍRLEVÉLRE TÖRTÉNŐ FELIRATKOZÁS

Maradj képben!

Havonta egy hírlevél — benne a friss Oldalas magazin, a legfontosabb szakmai hírek és a vendéglátás történetei.

Megismertem és elfogadom az adatvédelmi irányelveket.
FELIRATKOZOM