Vendéglátósok figyelem, jogszabályváltozás!

Figyelem! Szakácsok, séfek, cégvezetők, tulajdonosok, befektetők, cukrászok és a többiek, mind-mind idefigyeljetek!

Nyakunkon az új szabály, ugyanis jelenleg hazánkban is alkalmazni kell a rendelet előírásait, amely nem más, mint a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó 36/2014. (XII.17.) FM rendelet. Mely rendelet megfelel a 1169/2011/EU számú rendkívül szigorú uniós szabályozásnak, ez pedig az eddigi legmagasabb szintre helyezi a fogyasztók tájékoztatását. A rendelet alkalmazásai jelentős változást hoznak a mai szabályokhoz képest. A hazai vállalkozások új feladatok előtt állnak, ezért ideje felkészülni ezekre! Nyugalom segítünk!

A NÉBIH által összehívott GHP (Jó higiéniai gyakorlat) munkacsoport azt a célt tűzte zászlójára, hogy frissíti a néhány éve kidolgozott és a vendéglátósok köreiben csak „kapcsos könyvként” ismert anyagot. (ez ingyenesen letölthető a weboldalunkról: https://oldalasmagazin.hu/letoltesek/ ) Ezt a munkát a jogszabályok változása ihlette.

Az európai rendeletet 2011-től kötelezően alkalmazni kell egész Európában. Így a hazai vállalatoknak is megfelelő módon alkalmazniuk kell a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírásokat. Na, de akkor lássuk mi is ez?

A jelölés kötelező elemei

Az eredeti szöveg szerint a fogyasztókat tájékoztatása miatt a következők szerinti jelölést kellett volna a csomagoláson alkalmazni. Tehát fel kellett volna tüntetni:

• a vendéglátó termék neve,
• nevéhez kapcsolódóan az „édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” vagy „cukorral (cukrokkal) és édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” megnevezést, amennyiben a termék édesítőszert (édesítőszereket) tartalmaz,
• összetevők felsorolása,
• a termékben jelen lévő allergiát vagy intoleranciát okozó összetevő,
• nettó mennyiség,
• minőség megőrzési/fogyaszthatósági idő,
• különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek,
• a terméket forgalomba hozó vállalkozás neve és címe,
• felhasználási útmutató, amennyiben szükséges
• amennyiben a termék az alábbi élelmiszer-színezékek közül valamelyiket tartalmazza, a következő kiegészítő felirat: „a színezék(ek) megnevezése vagy E-száma: a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat” [(Narancssárga S (E 110), Kinolinsárga (E 104), Azorubin (E 122) (*) Alluravörös (E 129), Tartrazin (E 102) (*) Neukockin (E 124)]

A tájékoztatás lehet:

• szóban (a kiszolgálóknak ismerniük kell az ételeket),
• étlapon,
• tájékoztató feliraton, táblán,
• ételhez mellékelt kísérődokumentumon,
• reklámanyagon, megrendelőlapon, stb.,
• élelmiszer csomagolásán.

Vajon ez életszerű?

Nem! Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy minden egyes dobozon, ami pizzériákból, vagy melegkonyhás helyekről kiszállításra kerül, azon fel kellett volna tüntetni az összetevőket, az allergéneket, és minden olyat, amit az iménti sorokban feltüntettünk. Mindet, egyesével!  

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete volt az a szakmai szervezet, aki felhívta a figyelmét a munkacsoportnak és az azt vezető Zoltai Annának, hogy ez a gyakorlatban egész biztosan nem kivitelezhető. Gondoljunk csak bele, a pizzériák helyzetébe, akik óránként akár 50-100 pizzát is kiküldenek a megrendelőkhöz, oda program híján bizonyára gyors és gépírók hadát lehetett volna bevetni, de még lehet az is kevés lenne.

Zoltai Anna ezt az álláspontot szerencsére megértéssel fogadta és megkérte az Egyesület vezetőjét, hogy járjon utána, hányféle módja van a házhozszállításnak, és miként lehet a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendeletet a gyakorlatban is kivitelezni.

A közvélemény-kutatás

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete utánajárt, hogy a vendéglátósok mit szólnak az újabb kötelezettséghez. Íme, a begyűjtött válaszok, amiket továbbított a NÉBIH szakembereihez:

„Nagyon nagy az elutasítás ezzel kapcsolatban. A legtöbben azt mondják, hogy kivitelezhetetlen, amit a NÉBIH szeretne. Úgy érzik, hogy nem gyakorlati emberek hozzák létre ezt a módosítást, illetve a jogszabály nem veszi figyelembe a gyakorlatot. Nem tudott egyik vállalkozó sem olyan ötletet mondani, amivel megvalósítható lenne a gyakorlatban ez az új szabályozás. Volt olyan, aki azt mondta, hogy egy kisebbség miatt (ételallergiások) büntetni a vállalkozókat nem korrekt. Felmerült, hogy szervezzen a NÉBIH oktatásokat, kerekasztal beszélgetéseket. Az is elhangzott véleményként, hogy nemzetközi környezetre hivatkozni nem kifizetődő. Sehol nincsen ilyen szigorú előírás a vendéglátósokkal szemben.

Tapasztalva ezeket egészen biztos, hogy nagy lesz a zúgolódás, ha ez a tervezet bevezetésre kerül. Mindenki a kiskapukat fogja keresni.”

Ezeket a válaszokat a Séfklub, a javaslatával együtt eljuttatta a NÉBIH munkacsoportjának vezetőjéhez, Zoltai Annához, aki konstruktívan állt a kérdéshez és jelezte ismeri a vendéglátósok véleményét. Az egyesületi javaslatról pedig azt mondta:

„ez a jó irány”

A Séfklub javaslata

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének vezetése, a megkérdezett közel 70 üzlet véleménye alapján azt a javaslatot tette, hogy a jogszabály módosítás lehetőségének hiányában, lehessen a weboldalon, szóban, vagy kinyomtatott szórólapon tájékoztatni a fogyasztót. Hagyatkozva ezzel a fogyasztó tudatosságára is.

A gyakorlatban ez például a pizzériákra és házhozszállítással foglalkozó üzletekre levetítve azt jelenti, hogy elegendő a weboldalon készíteni a fogyasztó tájékoztatására egy menüpontot, ahol a fenti lista szerint fel kell tüntetni a kínált ételek összetevőit, az allergéneket, stb…

Ha ezt megtesszük, akkor nem kell külön-külön minden egyes dobozra rákörmölni a fenti adatokat.

A fogyasztóhoz eljuttatva azonban kötelezően el kell helyezni az információt, hogy ezt a tájékoztatást hol, vagy kitől keresse. Például vélhetőleg elfogadott lesz a következő mondat feltüntetése a csomagoláson, blokkon, vagy akár a szórólapon:

“A termék összetevőiről, allergénekről, leírásáról és annak fogyaszthatóságáról telefonon, weboldalunkon, vagy kollégáinktól informálódhatnak”.

Van ám még más is

A szabályozás szerint a termék fogyaszthatóságának, vagy minőségmegőrzésének feltüntetését is előírják. Tehát, erről is tájékoztatni kell a fogyasztót.

Azonban a Séfklub javaslata szerint a fogyaszthatóság feltüntetésének megfelelő formája az is, ha a megrendeléstől, vagy a kézhezvételtől számított időt határoznak meg, amit a blokkal igazolnak. Például:

“Fogyasztható, a kézhezvételtől számított xxx időn belül!”

Mi vonatkozik az éttermi vendéglátásra

A kiszállítós helyekhez hasonlóan vélhetően a tájékoztatásra szolgáló brossurát jól látható helyen kell majd elhelyezni, de itt megfelelő az is, ha az alkalmazottak megfelelő tájékoztatást adnak a vendégeiknek.

Összegzés

A szabályozás így már a vendéglátósok esetében nem lesz betarthatatlan, még, ha elsőre ijesztőnek is tűnik. Ehhez azonban kellett a NÉBIH rugalmassága, Zoltai Anna nyitottsága, és az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének munkája. Szerencsére ez most jól működött és jött ki…

A cukrászok, és a közétkeztetők hasonló jelölésre kényszerülnek, azonban az már egy másik történet lesz…