Életmód

Vastagbélrák szűrése vérvizsgálattal

Szerkesztő : Asztalos István

Közzétéve: 2023-05-24

18 perc átlagos olvasási idő

342

Vastagbélrák szűrése vérvizsgálattal

Kiváltható lehet a kellemetlen kolonoszkópia mint szűrővizsgálat, ha széles körben elterjednek a biomarker-tesztek. A vastag- és végbélrák második helyen áll a daganatos halálozás listáján, a kórkép pedig már fiatalabb (50 év alatti) korban is egyre gyakoribbá válik. A betegség szűrése azonban – az ajánlások ellenére – meglepően alacsony részvételi aránnyal zajlik, melynek hátterében elsősorban a szűrővizsgálatok kényelmetlensége, kellemetlensége áll. Egy újabb, egyszerű vérvétellel járó „kényelmes” vastagbélrák-szűrési eljárás kifejlesztését jelentette be nemrégiben az amerikai Guardant Health, Inc. precíziós onkológiai cég. A Shield elnevezésű vérteszt engedélyezésre vár az Egyesült Államokban, miután a cég benyújtotta kérelmét az FDA-hoz, az ország Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához. A teszt egy hagyományos vérvételt követően a daganatokból származó DNS-ből – az úgynevezett keringő tumor-DNS-ből – mutatja ki a véráramban azokat a specifikus jellemzőket, amelyek a rák jelenlétére utalhatnak. A Shield vérteszttel több mint 20 ezer, átlagos kockázatú (45-84 év közötti) felnőtt körében végeztek vizsgálatot (ECLIPSE Study). A teszt 83 százalékos szenzitivitást (érzékenységet) mutatott 90 százalékos specificitás (megbízhatóság) mellett. Az engedély megszerzése egyben azt is lehetővé teszi, hogy idővel az amerikai egészségügyi rendszer, a Medicare támogassa a teszt vásárlását.

Ha a vérből származó biomarker-vizsgálat megkapja az FDA jóváhagyását, ez újabb alternatív lehetőséget jelent klinikusok és betegek számára egyaránt. Szűrésre ugyanis manapság már kiterjedten alkalmazott módszer a széklettesztek alkalmazása, mellyel a székletben kimutatható vér és a specifikus piruvát kináz (M2-PK) enzim hívja fel a tumorra a figyelmet. A vértesztek tovább javíthatják a vastagbéltumor szűrési arányát, mely ezáltal egyre szélesebb körben terjedhet el a populációban. Ha a tesztek jól teljesítenek, a kolonoszkópia mint szűrővizsgálat idővel nagyrészt meg is szűnhet – állítja dr. John M. Carethers, az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) elnöke.

Hatástalanabbá válnak az antibiotikumok, új gyógyszerre lenne szükség

Egyre nő a baktériumok ellenállóképessége, a fertőzések kezelése pedig mind nehezebb lesz. A gondokat csak növeli, hogy a baktériumok nem egyetlen, hanem számos antibiotikummal szemben válnak ellenállóvá, vagyis úgynevezett multidrog-rezisztens baktériumok alakulnak ki. Minderről Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója számolt be akadémiai székfoglalójában, melynek videofelvétele már a YouTube-on is látható.

Az Antibiotikumok és ellenálló baktériumok című, 2023 tavaszán tartott izgalmas előadásában kifejtette: az antibiotikum-rezisztenciáért elsősorban az indokolatlan túlhasználat a felelős, ám a hétköznapok során használt antibakteriális szerek is hozzájárulnak. Ilyen például a kozmetikai termékben előforduló triklozán, amelynek struktúrája és hatásmechanizmusa hasonló bizonyos antibiotikumokéhoz, ezáltal antibiotikum rezisztenciát okozhat.

Pál Csaba munkatársaival a négy legjelentősebb kórokozónak tartott baktériumfajon tesztelt csaknem húsz, újonnan bevezetett vagy még fejlesztés alatt álló antibiotikumot. A kísérletek során arra jutottak, hogy a laboratóriumi evolúció során végbemenő mutációk révén a vizsgált fajok mindegyike ellenállóvá vált. A baktériumok annyira ellenállók, hogy a gyakorlati gyógyszeres kezelés a maximálisan alkalmazható antibiotikum-dózis esetén is hatástalan marad – jelentette ki. Ráadásul a laboratóriumi körülmények között meglévő mutációk legalább egynegyede már jelen van a természetben előforduló baktériumokban is, ami a kutatók szerint részben azért lehetséges, mert az új fejlesztésű antibiotikumok kémiailag és hatásmechanizmusuk szempontjából nagyon hasonlóak azokhoz, amelyeket már évtizedek óta alkalmaznak a gyógyászatban. Ezeket az antibiotikumokat túl sokáig és túl intenzíven használtuk, a laboratóriumban létrejött mutánsváltozatok ezért találhatók meg a természetben, sőt a kórházakban is. A megoldást Pál Csaba abban látja, hogy olyan gyógyszert kell kifejleszteni, amely egyszerre képes áthatolni a baktérium sejtfalán, s ha bejutott a sejt belsejébe, el is tudja pusztítani az adott a sejtet.

A Moderna szerint 2030-ra elkészülhetnek a rák- és szívbetegség elleni vakcinák

A világ leghalálosabb betegségeire, például a rákra és a szívbetegségekre kifejlesztett vakcinák valószínűleg 2030-ra készülnek el, és életek millióit menthetik meg – állítja a világ nagy gyógyszergyártó cégének vezető orvosa. „Azt hiszem, az elmúlt hónapokban megtanultuk: ha valaha azt hittük, hogy a messenger RNS (mRNS) technológián alapuló eljárás csupán a fertőző betegségek vagy csak a Covid esetében alkalmazható, akkor a bizonyítékok most azt mutatják, ez egyáltalán nem így van – fogalmazott a The Guardiannek a Moderna orvosigazgatója, Paul Burton, PhD. Kifejtette: az mRNS terápia sokféle betegségre alkalmazható, így a rák, a fertőző, a szív- és érrendszeri az autoimmun betegségek esetén is. „Ezeken a területeken vannak vizsgálataink, és mindegyik igen ígéretes” – tette hozzá.

E bejelentés újabb jele lehet annak, hogy elérkezett a vakcinák fejlesztésének „aranykora”, amely nagyrészt a koronavírus ellen hatékony mRNS-technológia alkalmazásán alapul.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, az FDA nemrégiben két új Moderna-vakcinát jelölt meg áttörést jelentő terápiának: egy olyan oltást, amely megakadályozza az időseknél az RSV kialakulását, és egy olyat, amely segít a melanoma, azaz a bőrrák kiújulásának megakadályozásában. (Az FDA áttörést jelentő minősítést akkor ad, ha egy új kezelés korai vizsgálati eredményei lényegesen jobbak, mint egy már létező terápiáé.)

Dr. Paul Burton úgy gondolja, hamarosan olyan ritka betegségekre is léteznek majd mRNS-alapú terápiák, amelyek korábban gyógyíthatatlanok voltak, sőt, már közeledünk egy olyan világhoz, melyben azonosítani lehet egy-egy betegség genetikai okát, amit mRNS-alapú technológiával, viszonylag egyszerűen meg lehet majd szüntetni.

Megelőzhető az önkárosítás melatonin segítségével?

Egy nemzetközi kutatás azt vizsgálta, vajon a melatonin, amely Svédországban a fiatalok alvászavarai ellen alkalmazott leggyakoribb gyógyszer, csökkenti-e az önkárosítás kockázatát. A fiatalok alvászavarai ugyanis összefüggésbe hozhatók a sérülések, köztük az öngyilkosság megnövekedett kockázatával. (A melatonin a tobozmirigy által éjszaka, sötétben termelt hormon, amely az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért felelős. A melatonin-termelés felborulása alvászavarokhoz vezet.)

A kohorszvizsgálatban több mint 25 ezer fiatal vett részt, akiknél 6–18 éves kor között kezdtek melatonin-kezelést. Összehasonlították a sérülés kockázatát az utolsó, nem kezelt időszakban, valamint a gyógyszeres kezelés megkezdését követő egy évben. Míg a testsérülések, az esések és a közlekedési balesetek a melatoninkezelés megkezdése előtti és utáni évben hasonló számot mutattak, az önkárosítás kockázata a gyógyszeres kezelést közvetlenül megelőző hónapokban volt a legmagasabb, ám azt követően mérséklődött. Ez különösen a depresszióban, szorongásban szenvedő serdülők körében bizonyult szembetűnőnek. Vagyis a melatonin csökkentheti az önkárosítás kockázatát a pszichiátriai társbetegségekhez, különösen a szorongáshoz és a depresszióhoz kapcsolódó alvászavarok kezelése eredményeképp.

„A melatonin rendkívül biztonságos, és ritkák a mellékhatások; lehetetlen túladagolni, és az ember tényleg nem árthat vele magának” – fogalmazott a kutatásban résztvevő Sarah E. Bergen, a svéd Karolinska Egyetem Orvosi Epidemiológiai és Biostatisztikai Tanszék vezető kutatója.

Ugyanakkor még további kutatásokra van szükség, nyilatkozta dr. Adrian Jacques Ambrose, a Columbia University Irving Medical Center orvosigazgatója, mivel a tanulmányban szereplő bizonyítékok egy részét még nem tartja kellően meggyőzőnek.