Ezzel senki nem tervez nyaraláskor

A kép csak illusztráció!

Szabadtéri programok, rejtett kockázatok: a kézsérülések veszélyeire figyelmeztetnek a szakértők

A nyári szabadság az év leginkább várt időszaka, az öröm azonban gyakran válik csalódássá. Az aktív életmód, a meleg és a szabadtéri programok megnövelik bizonyos sérülések kockázatát. A szakemberek szerint egy sérülés akár több évszakon át velünk maradhat. A leginkább a kéz- és felső végtagi sérüléseket becsüljük alá, és nem fordulunk időben szakemberhez.

Beköszöntött az iskolai szünet, sokan erre az időszakra tervezik a nyári szabadságukat, emellett a fesztiválok időszaka is elkezdődik. Az aktív életmód, a szabadtéri sportok és az önfeledtség sok esetben együtt jár a balesetveszéllyel is. Sok népszerű mozgásforma – bár egészséges és ajánlott –, kockázatokat jelent a felső végtagokra, különösen esések, túlterhelés vagy ismétlődő mozdulatok esetén. A legtöbben az úszást, a kerékpározást, a futást, a túrázást, a görkorcsolyázást és egyre többen a rollerezést, illetve a falmászást választják kikapcsolódásnak. Az úszás mind közül a legveszélytelenebb – ha valaki tud úszni és biztonságos körülmények között megy a vízbe -, de az ismétlődő mozdulatok is okozhatnak ínhüvelygyulladást, túlterheléses panaszokat, teniszkönyököt. Itt elsősorban arra kell figyelni, hogy a medenceparton egy apró figyelmetlenség megcsúszáshoz vezethet, amely akár végtagtöréssel is járhat.

Két keréken gyakori az instabilitás

A kerékpározás és a görkorcsolyázás azonban már gyakrabban vezet csukló- vagy ujjtöréshez, szalagsérülésekhez, zúzódásokhoz, ujjficamokhoz, amelyek legtöbbször egy váratlan, rossz esés miatt következnek be. Sokaknál kialakulhat az ujjak zsibbadása, alagútszindróma, mert a kormány tartósan nyomja az idegeket.

A rollerezés veszélyeiről egyre többet hallani, a szakemberek nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy a gyors közlekedési eszköz milyen sok egyensúlyvesztéssel együtt járó balesethez vezet, amely akár életveszélyes sérülésekkel is végződhet. A kéz-, csukló és tenyérsérülés itt is gyakori, a gyermekeknél visszatérő panaszok az ujjsérülések, amelyeket a kormány és a fék okoz.

A kéz, mint támaszték

A futás és a kocogás elsőre nem tűnik veszélyesnek, sokan úgy gondolják, elsősorban a lábat és a derekat terheli meg ez a mozgásforma. Esésnél azonban a kéz sérül meg először, gyakoriak a csukló- és ujjtörések, szalagsérülések, és az ujjficamok is.

Az olyan vízieszközök, mint a vízibicikli, a kajak és a kenu, a SUP is körültekintést igényel. A sokszor egyoldalú terhelés ínhüvelygyulladás, alagútszindróma vagy teniszkönyök kialakulásához vezethet, de a rándulás, szalagsérülés, ficamok is nagy arányban fordul elő ezeknél a sportoknál.

A kézsebész szerint a legtöbb sérülést az okozza, hogy egy esés következtében reflexszerűen a kezünket támasztjuk meg először a földön, de nem figyelünk oda arra sem, hogy ne csak az egyik kezünk terheljük folyamatosan. Megfelelő védőfelszerelésekkel (csuklóvédő, kesztyű), rendszeres nyújtással és körültekintéssel, és a terhelés fokozatos felépítésével elkerülhetőek a kézpanaszok. A tudatos felkészülés és a megfelelő védelem jelentősen csökkentheti a kézsebészeti ellátást igénylő sérülések előfordulását. Ha azonban bizonyos tüneteket tapasztalunk, vegyük komolyan ezeket a panaszokat.

Itt nem segít a házipraktika

„A nyári időszakban gyakran tapasztaljuk, hogy a páciensek gyakran elsőként otthon, saját maguk próbálják kezelni a kézsérüléseiket, mert azokat „kisebb problémának” gondolják. Ez azonban kockázatokat rejt: egy nem megfelelően ellátott seb könnyen elfertőződhet, a helytelen rögzítés pedig akár tovább ronthat az állapoton. Ráadásul a kéz finom struktúrái miatt egy elsőre jelentéktelennek tűnő sérülés mögött is megbújhat ín vagy idegsérülés. Ezek a nem megfelelő ellátás esetén akár maradandó funkció károsodáshoz is vezethetnek, ezért fontos tudni, hogy egy kis sérülésből is lehet komoly probléma – mondta Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD, a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa. – Különösen figyelmeztető jel, ha zsibbadás jelentkezik, ha erős fájdalom vagy látható deformitás alakul ki, ha beszűkül a mozgás, vagy ha mély vágás történik. Ilyenkor haladéktalanul érdemes kézsebészhez fordulni. A laikus ellátás és a szakorvosi kezelés között ugyanis lényegi különbség van: a kézben ínak, idegek és erek rendkívül finom rendszere található, amelynek helyreállítása speciális szakértelmet és gyakran mikrosebészeti technikát igényel.

A kézsebész szakorvos hozzátette, ha a beteg túl későn kerül szakemberhez, annak súlyos következményei lehetnek: tartós mozgás-beszűkülés, krónikus fájdalom vagy akár maradandó károsodás is kialakulhat. Ha bizonytalan egy kézsérülés megítélésében, inkább forduljon szakemberhez, mert a kéz funkcióját csak egyszer lehet igazán jól megőrizni.

Az öt leggyakoribb nyári kézsérülés és tüneteik

1. Csukló- és ujjtörések
   Tünetek: erős fájdalom, duzzanat, deformitás, mozgáskorlátozottság.
   Leggyakoribb ok: kerékpáros, rolleres, görkorcsolyás vagy futás közbeni esés.
   Megelőzés: védőfelszerelés használata, körültekintő sportolás.
2. Sajkacsonttörés, rándulások, ficamok és szalagsérülések
   Tünetek: csukló- vagy ujjfájdalom, duzzanat, instabilitás, gyengült fogás.
   Leggyakoribb ok: kinyújtott kézre esés, sportbalesetek.
   Megelőzés: megfelelő bemelegítés, fokozatos terhelés.
3. Vágott sérülések ín- vagy idegkárosodással
   Tünetek: vérzés, zsibbadás, érzéskiesés, az ujjak mozgatásának nehézsége vagy képtelensége.
   Leggyakoribb ok: grillezés, kerti munka, barkácsolás.
   Megelőzés: védőkesztyű, biztonságos eszközhasználat.
4. Teniszkönyök és egyéb túlterheléses ínproblémák
   Tünetek: terhelésre fokozódó fájdalom a könyök vagy a csukló körül, gyengült szorítóerő.
   Leggyakoribb ok: tenisz, evezés, SUP, kertészkedés, ismétlődő mozdulatok.
   Megelőzés: rendszeres nyújtás, pihenőidők beiktatása.
5. Alagútszindróma és idegkompressziós panaszok
   Tünetek: zsibbadás, bizsergés, éjszakai kézfájdalom, ügyetlenség.
   Leggyakoribb ok: tartós kerékpározás, ismétlődő terhelés, hosszan fennálló túlterhelés.
   Megelőzés: ergonomikus terhelés, rendszeres pihenő és testhelyzet-változtatás.

Figyelmeztető jel: Ha deformitás, jelentős duzzanat, zsibbadás vagy mozgásképtelenség jelentkezik, érdemes mielőbb kézsebészhez fordulni, mert a korai ellátás a kéz teljes funkciójának megőrzését szolgálja.