Főoldal Hírek Színes Szükség van a pályaorientációs rendszer továbbfejlesztésére

Szükség van a pályaorientációs rendszer továbbfejlesztésére

7 perc átlagos olvasási idő
0
1,273
 ehaccp_topbanner3.jpg

 A Századvég Alapítvány kutatása szerint szükség van a pályaorientációs rendszer továbbfejlesztésére, és a szakképzési rendszer presztízsét is növelni kell ahhoz, hogy tovább javuljon a magyar munkaerőpiaci helyzet – mondta Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa csütörtöki tájékoztatóján Budapesten.

    A szak- és felnőttképzés működésének javításához az alapítvány kutatása alapján szükség lenne arra is, hogy a vállalatokat, a vállalati szféra szakembereit minél erőteljesebben bevonják a képzési rendszerbe – hangsúlyozta a szakember.

A kutató emlékeztetett arra: 1990 után, a rendszerváltást követően a visegrádi országok közül Magyarországon esett vissza legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. A csehországi 10, a lengyelországi 20 százalékkal szemben Magyarországon 30 százalékkal csökkent a munkahelyek száma. Az ekkor munkanélkülivé vált emberek egy részét a 2000-es években sem sikerült “visszaterelni” a munkaerőpiacra – hangsúlyozta a kutató.

Regős Gábor elmondta: a 2004-es uniós csatlakozás után az erősödő elvándorlás tovább rontott a munkaerőpiaci helyzeten. A 2008-ban kezdődött válság után a legjelentősebb problémát a munkaerőpiacon a magas munkanélküliségi ráta és az alacsony aktivitási ráta jelentette.

(A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában. A gazdaságilag aktívak számát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen adják, az aktivitási ráta pedig a gazdaságilag aktívak és a munkaképes korú népesség számának hányadosaként képezhető. A munkaképes kor idejének meghatározása országonként változó, az OECD-országokban általában 15 és 64 éves kor között van.)

Regős Gábor kifejtette: 2010-2016 között 15,8 százalékkal bővült a foglalkoztatás, ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatás bevezetése és a szociális ellátórendszer átalakítása, emellett a munkahelyvédelmi akcióterv beindításával is segítette a kormány gazdaságpolitikája  a foglalkoztatás növelését. Kiemelte: az egykulcsos személyi jövedelemadó ösztönözte a munkavállalási kedvet, a családi adókedvezmények javítottak a családok jövedelmi helyzetén, emellett csökkent a munkáltatók bérköltsége is.

Rámutatott: az utóbbi időszakban azonban már nemcsak a munkanélküliség, hanem a növekvő munkaerőhiány is problémát jelent. A munkaerőhiány fő okai között lehet említeni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, de a fokozódó elvándorlás, az alacsony aktivitási ráta és a még fennmaradó munkaerő tartalék alacsony képzettségi szintje is hozzájárul a gondokhoz.

Kiemelte: a munkaerőhiány nem egységesen érinti Magyarország régióit. Az észak-nyugati megyékben lényegében megszűnt a munkanélküliség, míg a keleti megyékben továbbra is jelentős problémákat okoz. Emellett egyre több hiányszakma alakult ki:  mérnök, ács, kőműves, szakács, pék, bolti eladó, vagy a hentes, illetve az informatikus, nagyon kevés található az országban.

Kiemelte: a Századvég számításai alapján mintegy 800 ezer ember számítható munkaerő-tartaléknak az országban, elhelyezkedésükben és így a munkaerőhiány megoldásában elsősorban a képzési programok, a szak- és felnőttképzés tudna segíteni. A hazai szakképzésben azonban jelentős lemaradás tapasztalható az OECD-államokkal összehasonlítva, ráadásul a felnőttképzésben részt vevők aránya is alacsony – tette hozzá a kutató.

OPh

 

Summary
0 %
Felhasználói értékelés : 0 (0 Szavazat)
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Színes

Cikk ajánló

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. L…