Színes

Szeptemberben tárgyalhatnak az új italcsomagolási hulladék visszaváltási rendszerről

Szerkesztő : Asztalos István

Közzétéve: 2020-08-21

11 perc átlagos olvasási idő

649

Magyarország tartani fogja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó európai uniós előírásokat, szeptember közepén kerülhet a kormány elé az új italcsomagolási hulladék visszaváltási rendszer bevezetéséről szóló előterjesztés – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az italcsomagolások jelenlegi, önkéntességen alapuló visszaváltási rendszere nem hatékony, a tárca javaslatot tesz a visszaváltási rendszer kötelezővé tételére – húzta alá az államtitkár.

Boros Anita elmondta: a tárca tavaly év vége óta dolgozik a hatékony visszaváltási rendszer kialakításán, ez a munka augusztusra a társadalmi és szakmai egyeztetések fázisába érkezett. A kormány célja, hogy az új rendszert széles körű társadalmi, gazdasági együttműködéssel alakítsák ki, beépítve a hulladékgazdálkodási, csomagolóipari cégek, érdekképviseletek, szakmai, ipari-kereskedelmi szervezetek javaslatait. Az egyeztetések július óta folyamatosak, számos szakmai konferenciát és tudományos egyeztető fórumot rendeztek.

Ismertetése szerint három ütemben tennék kötelezővé a visszaváltást annak érdekében, hogy az egyutas italcsomagolásokból képződő hulladékokat minél nagyobb arányban lehessen visszagyűjteni az újrafeldolgozáshoz. Az első ütemben a műanyag-, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását tennék kötelezővé. Ezt követné a társított, rétegzett italkartonok visszaváltásának kötelezővé tétele, majd legvégül a használt sütőolaj visszaváltását vezetnék be a jelenlegi javaslat szerint.

Rámutatott: a rendszer kialakítása számos jogszabály-módosítást igényel, a teljes termékkört meg kell vizsgálni az előterjesztéshez. „Olyan megoldást szeretnénk találni, ami épít a haladó technológiai megoldásokra, megfelel az uniós elvárásoknak, és nem utolsósorban integrálja a hazai ipari és piaci sajátosságokat” – fogalmazott.

Az egyre szigorodó uniós előírások között kiemelte: 2025-re a forgalomba hozott műanyag italpalackok 77 százalékát, 2029-re a 90 százalékát elkülönítetten kell gyűjteni. A kereskedelmi forgalomba kerülő PET italpalackoknak 2025-től 25 százalékban 2030-tól 30 százalékban hulladékból előállított másodnyersanyagból kell készülnie. Emlékeztetett arra is, hogy jövő júliustól betiltják az egyszer használatos műanyag termék, köztük például tányérok, poharak forgalomba hozatalát.

Közölte: a műanyagpalackok, fémdobozok és üvegek visszaváltási rendszerének üzemeltetésére sok megoldás létezik, a kormány nyitott, a legjobb megoldást szeretnék kiválasztani a nemzetközi példák megvizsgálásával.

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a szervezet javaslatait ismertetve azt kérte a kormánytól, hogy a visszaváltási rendszer hatására ne rendeződjön át a piac, és a kereskedelmi szövetség javaslatait vegyék figyelembe a végleges koncepcióhoz. A visszagyűjtésbe bevont átvételi pontoknak biztosítaniuk kell a mennyiségi korlát nélküli átvételt a PET, alumínium, és az üveg italcsomagolásokra a vásárlás helyétől függetlenül.

Mivel a visszaváltás tárolókapacitási igénye jelentős, javaslatuk szerint a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységeket kellene bevonni a kötelező rendszerbe. A betétdíj mértékét pedig a környező országokhoz kell igazítani. Az MNKSZ azt szorgalmazza, hogy az új rendszer üzemeltetője erős, állami felügyelet alatt álló konzorcium legyen, amely nonprofit jelleggel, piaci alapon működhetne.

Fodor Attila, a CBA magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója szerint a felelősség közös, minden szereplőnek részt kell vállalnia, elsődleges szempont a környezetvédelem. A betétdíjas visszaváltási rendszert jó megoldásnak nevezte, ami ösztönzőleg hatna a lakosság hozzáállására. Jelentős eredménynek nevezte, hogy a tárca egyeztetést kezdett az érintettekkel, és folyamatos interakcióban van minden szereplővel, gyártókkal, kereskedőkkel. Az adataik szerint az eladott sörök 80 százaléka dobozos, az üvegesek forgalma 20 százalékra szorult vissza a kényelmi szempontok miatt, ezen csak komoly ösztönzőkkel lehet változtatni szerinte.

A visszaváltó automaták létesítését jó megoldásnak tartja az MNKSZ főtitkárához hasonlóan, ezek üzemeltetésébe az érdekképviselet javaslata szerint a kereskedelmi egységek mellett be kell vonni önkormányzatokat, benzinkúthálózatokat, nyitott és zárt bevásárlóközpontokat üzemeltető vállalkozásokat is. Időszakos jelleggel akár fesztiválokra, fürdőhelyekre is telepítenének visszaváltó automatákat – sorolta Neubauer Katalin.