Sokat változik jövőre a cafeteria

A kép csak illusztráció!

Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adócsomagot, amely tartalmazza az új cafeteria-szabályokat is. Alapjaiban változtatja meg a béren kívüli juttatások szabályrendszerét a pénteken az Országgyűlés által elfogadott 2019-es adócsomag – jelentette ki a hirado.hu-nak Fata László cafeteria-szakértő.

Mint mondta, az őszi jogalkotási ciklusban még előkerülhetnek újra az erre vonatkozó adószabályok is, de a jelenlegi állás szerint az alábbi szabályokkal tervezhetünk 2019-re. Míg idén a százezer forint készpénz-juttatás mellett Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP-kártya) adhattak a munkáltatók béren kívüli juttatásként, addig jövőre csak a SZÉP-kártya maradhat ebben az adózási kategóriában a már az idén is megismert összeghatárokkal.

Elvesző adóelőnyök

Fata László kifejtette: a béren kívüli juttatások közterhe jövőre az elfogadott csomag alapján 15 százalékos személyi jövedelemadó és 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó lesz. Ez összesen 34,5 százalékos közteher. Ezen juttatásokat a versenyszférában évi 450 ezer forint, munkaviszonyban töltött napokkal arányos részéig adhatja majd a munkáltató. Költségvetési szerveknél az évi kétszázezer forint időarányos része a maximális keret.

A szakértő közölte, idén az egyes népszerű meghatározott juttatásokat – ajándék utalvány, Erzsébet-utalvány, nyugdíjpénztári-egészségpénztári hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet – még 40,71 százalékos közteherrel nyújthatják a munkáltatók. Ezek a juttatási elemek az új szabályok alapján szinte kivétel nélkül elveszítik adóelőnyüket 2019-re, és jövedelemként adóznak majd. Így a munkáltatónak és a munkavállalónak is ki kell fizetnie a rá vonatkozó közterheket.

Az egyes meghatározott juttatások kategóriájában (40,71 százalékos közteherrel adózva) jövőre az alábbi elemeket kínálhatják a munkáltatók a 2019-re elfogadott adócsomag szerint:

• a béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya) keretösszeg feletti része
• önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás
• ajándékutalvány – csekély értékig, évente egyszer a minimálbér tíz százalékáig
• valamint néhány speciális juttatási elem.

Fata László úgy fogalmazott: az elfogadott szabályok nem kímélik az adómentes juttatásokat sem. Az ismertebb elemek közül az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége marad meg. Ennél a juttatásnál újdonság lesz 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül kifizetheti a munkáltató a költségeket adómentesen.

A többi, gyakran használt adómentes elem – sportrendezvényre-kulturális szolgáltatásra szóló belépő, mobilitás célú lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás, diákhitel támogatás, kockázati biztosítás – is jövedelemként adózhat 2019-ben.

Mit lépnek a munkáltatók?

A cafeteriatrend.hu júniusban végzett egy kutatást a 2019-re tervezett cafeteria-módosításokra adott várható munkáltatói reakciókról. A kutatás nem reprezentatív, 559 munkáltató megkérdezésén alapult, akik egy–tízezer fős munkavállalói létszámmal rendelkeznek. A kutatásban részt vevő munkáltatók összesen 207594 munkavállalót foglalkoztatnak – vázolta Fata László.

Közölte: kiderült, ha a munkavállalói létszám alapján vizsgáljuk a válaszok megoszlását, akkor az érintettek 14,65 százalékánál azt nyilatkozta a munkáltató, hogy jövőre megszüntetné a juttatási rendszerét és nem is adna mást helyette.

A leggyakoribb megoldásként az jelenik meg, hogy a juttatásokra fordított bruttó összeget a jövő évben is igénybe vehetnék a munkavállalók, de jövedelemként adózva és SZÉP-kártyán kapnák majd ezt meg. Ez a megoldás az érintett munkavállalók 44 százalékánál várható jövőre. Olyan munkáltató is akad, amely megpróbálná megtartani a juttatások idei nettó értékét. A munkavállalók 8,65 százaléka számíthatna arra a kutatás alapján, hogy a munkáltatója vállalja jövőre a plusz terheket.

Osztoznának a pluszterheken

A válaszadó cégek munkavállalóinak 12,5 százalékánál várható az, hogy bár csökkenni fog az idén kapott nettó juttatásainak értéke, de a terhek egy részét a munkáltatója vállalná, így a felek osztoznának majd az átalakítás miatt növekvő adóterheken. Azonban az érintett munkavállalók 20,2 százalékánál valamilyen egyéb, most még nem ismert változtatás várható.

A kutatás eredménye alapján a foglalkoztatók minimális mértékben vállalnának többlet terheket az átalakítás következtében – foglalta össze a felmérés eredményét Fata László. Kiemelte: ezzel párhuzamosan a munkavállalók juttatásokból adódó nettó bevétele átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet.

OPH/hirado.hu Kép: Pixabay