Nem egyszerű a helyzet a globális felmelegedéssel kapcsolatban

Sorra dőlnek meg a napi és abszolút hőmérsékleti rekordok Európában. Franciaországban ezen a héten 45 Celsius foknál is többet mértek, nem csoda, hogy a kutatók sorra kongatják a vészharangot – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Mika János éghajlatkutató a műsorban elmondta, nem egyszerű a helyzet a globális felmelegedéssel kapcsolatban, de azért még nincs minden veszve, hiszen a Párizsi Klímaegyezményen résztvevő országok a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatban 40 százalékos csökkentést ígértek meg 2030-ra. Magyarország jelenleg 32 százaléknál jár, igaz, ennek egy része a nehézipar összeomlásának köszönhető, másik része azonban a technológiai fejlesztések és a tudatos odafigyelés miatt következett be.

A jelenlegi célt 2030-ig kell megvalósítani, ezt követően viszont 2050-re lesz kitűzve a következő állomás. Összességében 70 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, ahhoz, hogy a kibocsátott mennyiséget a természet képes legyen feldolgozni, tehát még nagyon hosszú út áll az emberiség előtt a klímaváltozás ellenni harc tekintetében.

Juhász Árpád geológus hozzátette, az emberi tényezők mellett meg kell említeni a földtani tényezőket is, amelyek hozzájárulhatnak a felmelegedéshez. A globális felmelegedés mellékfolyamatokat indít el, ilyen például, amikor a permafroszt (örökké fagyott talaj) elkezd olvadni, ennek hatására metán szabadul fel.

A metánról azt kell tudni, hogy a szén-dioxidnál is „veszélyesebb”, hiszen az üvegházhatást erőteljesebben befolyásolja. Ami nagy probléma, hogy az iparosodott állattartó telepeken rengetek haszonállat él, amelyek emésztésüknél fogva rengeteget juttatnak a légkörbe ebből a gázból.

Azt viszont mindenképpen meg kell említeni, hogy a szén-dioxid és a metán mellett számos más olyan gáz van, ami az üvegházhatásért felel. A globális felmelegedés egy ördögi kört eredményez, hiszen létrehoz más, káros folyamatokat, amelyek befolyásolják a felmelegedést, a felmelegedés viszont visszahat a folyamatokra.

Mika János szerint volt három olyan év, 2014-től 2016-ig, amikor világszerte a gázkibocsátás nem növekedett. Azóta romlott valamennyit a helyzet ezen a téren, és habár a legvégső cél a 70 százalékos csökkenés, azt is eredménynek kell tekinteni, hogy voltak próbálkozások. Az USA, Kína és a nyugat-európai országok is fel tudnak mutatni eredményeket a csökkentés tekintetében az elmúlt években.

 M1 Kép: Pixabay

• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért
• Előbb hinnünk kell benne…