Kép: Pixabay

Munkajog: Így figyelhető meg a munkavállaló

Kamerás megfigyelés, ujjlenyomat-azonosítás, GPS nyomkövetés: a technológia fejlődésével a munkavállalók megfigyelésének széles köre vált lehetővé, azonban az egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltató könnyen jogsértést követhet el. A munka törvénykönyve engedi a munkavállaló ellenőrzését a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de mindez csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tekinthető jogszerűnek.

A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda közlése szerint a jogszabályok értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizni, így ebben a körben a munkavállalók engedélyét sem szükséges kikérnie, elégséges az előzetes tájékoztatás az alkalmazott technikai eszközökről. Ezzel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az előzetes tájékoztatás pont a megfigyelés célját hiúsítja meg. Jó példa erre, ha a munkáltató a belső lopás vagy egyéb kötelezettségszegés leleplezésére végezne titkos megfigyelést. A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó döntései szerint a személyhez fűződő jogok megsértésével készített kép- és hangfelvételek felhasználásakor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét és a joggal való visszaélés tilalmának alapelvét is figyelembe kell venni. Tehát a munkavállaló követelheti, hogy a személyhez fűződő jogait – így a hang- és képfelvételéhez fűződő jogát is – mindenki tiszteletben tartsa, e jogát azonban csak a társadalmi rendeltetésével összeférő célra használhatja, arra nem, hogy a munkáltatóval szemben illetéktelen előny szerezzen, például megakadályozza az ellen szóló bizonyíték perbeli felhasználását. Különösen abban az esetben van helye az ilyen bizonyítékok perbeli felhasználásának, ha a tényállás megállapításának nincs más módja. Márpedig a munkáltatók tipikusan azért készítenek ilyen felvételeket, mert máshogy nem tudják bizonyítani a jogsértést.

Az érem másik oldala, hogy az ilyen bizonyítékokat készítőknek-felhasználóknak számolniuk kell az új Ptk. személyiségi jogi szabályaival, amely alapján a munkavállaló jogosult sérelemdíjra, amihez csak a jogsértés tényét (tiltott kép- és hangfelvétel) kell bizonyítani, a bekövetkezett kárt nem. Az ügyvédi iroda szerint kérdéses, hogy egy ilyen esetben a bíróság milyen összegű sérelemdíjat ítél meg egy munkavállaló számára.

Ami fontos:

Nem végezhető megfigyelés a munkaközi szünet eltöltésére szolgáló (például: étkezde, pihenőszoba), vagy más olyan helyiségben, ahol az esetleges megfigyelés az emberi méltóság megsértésével járna (például: illemhely, öltöző), ide nem értve azt az időszakot, amikor a munkahely területén jogszerűen senki sem tartózkodhat. Maga a munkavégzés megfigyelése is tilos, kivéve azon munkaállomásoknál, ahol ez munkavédelmi, vagyonvédelmi szempontok miatt indokolt, például veszélyes gépsor, laboratórium, bankfiókok. A munkáltatónak mindezen felül igazolnia kell a munkavállalók írásbeli tájékoztatását (melynek az egyes kamerák vonatkozásában tartalmaznia kell az adatkezelés célját, és a megfigyelt területet), a megfigyelt területen pedig figyelemfelhívó jelzést kell elhelyeznie. Fontos, hogy az új munkavállalók a tájékoztatást még a munkába lépés előtt, a munkaszerződéstől különálló dokumentumban megkapják. A készített felvételeket – felhasználás hiányában – főszabály szerint három munkanap elteltével törölni kell, azonban bizonyos körülmények, rögzítési célok esetén (például: veszélyes anyagok őrzése, befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenység) a felvételek a rögzítéstől számítva harminc, illetve hatvan napig is tárolhatóak.

Forrás:HVG.hu