Mitől lesz az embernek jelleme?

„Akinek világnézete és lelkiismerete van, annak lesz jelleme. Mindemellett ha sikerül a szeretetet megtalálni, az lelki békét és boldogságot jelent” – véli Veress Gábor professzor, a kémiai tudományok doktora, akivel életéről, legfontosabb tudományos eredményeiről beszélgettünk a Rádió Orienten.

„A természet megfigyelésétől a tudományos modell felállításáig” – így foglalta össze életpályáját röviden a professzor. Mint elmondta, a természet megismerését édesanyja, még az emberek megfigyelésének képességét édesapja tanításának köszönheti. Veress Gábor számára a tanulás mindig örömet jelentett, ha pedig már valamit megtanult, azt kötelességének érezte továbbadni, először vegyészmérnöki, majd alkalmazott matematikusi végzettséget szerzett, s különösen érdekelte a modellezés világa. Ismereteit a mai napig kamatoztathatják a felsőoktatási intézmények hallgatói.

Legfontosabb tudományos eredményei közül megemlítette, hogy a gyógyszerkutatásban sikerült olyan modellt felállítani, amellyel meg lehet állapítani, hogy adott összegképletű szerves vegyülethez hány szerkezeti izomert lehet felírni.

Ez a gyógyszerkutatásban az új vegyületek felfedezésében fontos feladat. Emellett egy nemzetközileg is elismert, hatékony, új elveken alapuló ellenőrzött osztályozó, alakfelismerő módszert dolgoztak ki. Kandidátusi disszertációjának lényege pedig az volt, hogy a térben, vagy időben összetett, többfokozatú rendszerek optimalizálását hogyan lehet megvalósítani. Emellett meghonosította és értelmezte a kemometria, mint új tudományterület fogalmát, ami a kémiai mérések matematikai, rendszerelméleti és számítástechnikai egységes rendszere. Akadémiai doktori értekezésében az analitikai kémiai módszerek egységes mértékelméleti modelljét írta le. Sok munkája jelent meg munkatársaival a minőség tudomány megalapozására. Jelentősnek tartja azt a megállapításukat, hogy a világ mozgatórugója az érték, ami a természettudományban az entrópia és az emberi kapcsolatokban a szeretet.

Mint azt Veress Gábor elmondta, kötelességének érzi az általa megtapasztalt, megtanult dolgokat továbbadni. Kezdetben műszeres analitikát, majd kemometriát oktatott, ezután számítógépes műszerrendszereket, informatikát, vállalati minőségbiztosítást, most pedig az oktatás-nevelés minőségbiztosítását, a minőségügy és a fenntarthatóság etikai kérdéseit oktatja a felsőoktatási hallgatóknak.

„Örömet okoz a tanulás, az új ismeretek szerzése, felfedezése, és a rászorulók megsegítése, adni tudást és szeretetet” – mondta a professzor. Kiemelte: tanulni azért kell, hogy megfelelően kialakítsuk a saját világnézetünket. Ha pedig ehhez lelkiismeret is társul, akkor azt lehet mondani, hogy valakinek jelleme van. „A világ egysége: a Teremtő és a teremtett, a hit és a tudomány egysége – ez az én világnézetem. Mindemellett ha sikerül a megbocsátó szeretet lényegét megtalálni, akkor az lelki békét és boldogságot jelent” – zárta szavait.

OPH/Kép: Pixabay