Kiegészítő támogatást kaptak a cigányzenészek

A kép csak illusztráció!

Az éttermi cigányzene újjáélesztésének és népszerűsítésének fontosságát már 2017-ben felismerte a kulturális kormányzás, ezért hívta életre az akkor még csak budapesti hatókörű Muzsikáló Budapest pályázatot. Abban az évben 12 zenekar nyert támogatást, 2018-ban azonban – az országosra bővült Muzsikáló Magyarország pályázaton – már 75 zenekarnak nyújtott segítséget az állam.

Az idén 800 millió forintos keretösszeg állt a Hagyományok Háza rendelkezésére, és az eddigi legtöbb, 97 zenekar, mintegy 456 zenésze nyert a pályázaton.

A pályázatok elbírálása megkérdőjelezhetetlenül szakmai alapon és jogszerűen történt, hiszen olyan, a cigányzenész társadalom által is elismert és tisztelt cigányzenészek hozták meg a döntést, mint Déki Lakatos Sándor és Sántha Ferenc, továbbá a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Pál István Szalonna. A Hagyományok Háza pályázatkezelő dolgozói is mindent megtettek azért, hogy segítsenek a pályázatok elkészítésében, hogy minél több zenekar indulhasson a támogatásért.

Már a pályázatok elbírálásakor a bizottság tagjai szembesültek azzal, hogy a pályázati forrás véges mivolta miatt a támogatásból kimaradnak olyan zenekarok, zenészek is, akik zenei munkássága alapul szolgálna a támogatásra. Az Emmi vezetői már akkor is gondolkodtak a lehetséges megoldáson, és most Kásler Miklós miniszter kezdeményezésére újabb 200 millió forint átcsoportosításával igyekszik segíteni a minisztérium a koronavírus-járvány miatt még inkább nehéz helyzetbe került azon éttermi cigányzenészeknek, akik az előző pályázati körben nem a minőség, hanem az anyagi forrás végessége miatt nem kaptak támogatást.

„Meghallottuk a roma muzsikusok szavát és azonnal segítségükre siettünk, de nem segélyt osztunk, hanem a munkát támogatjuk! – nyilatkozta Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár, akinek a csütörtökön átadott petíciót a roma zenészek címezték. A támogatásokat nem szociális alapon kapják a zenészek, hanem olyan feladatok elvállalásáért, melyet a magyar emberek szórakoztatására, kulturálódására fordítanak a jövőben.”

OPH/EMMI/Pixabay

• Megvannak a Tisza-tó első hivatalos borai – két bor, amely egy egész térséget képvisel
• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért