Kampány indul a baromfi fogyasztásának ösztönzésére

Kampányt indít a baromfi fogyasztásának ösztönzése érdekében az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Baromfi Termék Tanács (BTT).

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kampányt beharangozó sajtótájékoztatón szerdán Budapesten elmondta, Magyarországon a belföldi hústermelés mintegy felét a baromfiágazat adja: a belföldön eladott húsok 50 százaléka csirke, pulyka, kacsa és liba.

Feldman Zsolt kiemelte, a mostani kampánnyal azt üzenik a magyar fogyasztóknak, hogy a magyar állattenyésztés, a magyar mezőgazdaság képes és tud kiváló minőségben, biztonságos és egészséges termékeket előállítani.

Tájékoztatása szerint az ágazatban több mint 2600 mezőgazdasági termelő, több mint 100 feldolgozó vállalkozás tevékenykedik. A baromfiágazatnak az ország exportjában is fontos szerepe van, a baromfihús a 3. legnagyobb tétel a magyar agrárium kivitelében.

Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója elmondta, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is együttműködnek a minisztériummal és az AMC-vel a baromfitermékeket népszerűsítő kampányban, amelynek első, nyári fázisa alapvetően a grill termékekre és a húsokra koncentrál.

Hozzátette, a baromfiágazat az ország legnagyobb termelési értékét produkáló állattenyésztési ágazata. A szektor termelési értéke a baromfihúst tekintve 250 milliárd forint, a feldolgozott (panírozott, darabolt) termékekkel együtt – becslések szerint – ennek a duplája.

Közölte, a terméktanács saját adatai alapján 2019-ben az egy személyre vetített baromfihús fogyasztás az országban 29,2 kilogramm volt, ebből 22,74 kilogramm volt a csirke, 2,97 kilogramm a pulyka, 2,35 kilogramm a kacsa és 0,88 kilogramm a liba. Tavaly azonban a baromfihús fogyasztás csaknem 4 kilogrammal, 33,46 kilogrammra nőtt.

Csorbai Attila szerint ez a növekedés azzal magyarázható, hogy a madárinfluenza kiviteli korlátozásokat jelentett a szektor számára, így az exportra szánt bizonyos termékek a belföldi értékesítésben jelentek meg.

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője is elmondta, hogy az elmúlt 1,5 évben olyan kihívásokkal nézett szembe az ágazat, mint a HORECA (hotelek, éttermek, kávézók) szektor és a közétkeztetés leállása, de évek óta folyamatosan bizonytalan pályán tartja az ágazatot a madárinfluenza is. Mindezek miatt döntöttek a baromfihús belföldi fogyasztását ösztönző kampány mellett.

Közölte, az elmúlt bő 10 évben a magyar agrár élelmiszeripar lendületesen fejlődött, a fejlődés egyik motorja pont a hazai baromfi szektor volt, amely éves szinten 700 ezer tonna hús előállítására képes. Ebből a 700 ezer tonnából 400 ezret a belföldi, 300 ezret pedig az export piacokon értékesítenek. Ugyanakkor megjegyezte, nagyban eltér a belföldi fogyasztás és az export szerkezete: míg előbbinél 80-85 százalék a csirke és a maradék, és 15 százalékon osztozik a pulyka és a vízi szárnyasok, addig az exportnál 35-60 százalék között mozog a csirke és 40 százalékot tesz ki a pulyka és a vízi szárnyasok.

OPH/PIxabay

• Megvannak a Tisza-tó első hivatalos borai – két bor, amely egy egész térséget képvisel
• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért