Januárban indul a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa program

Száz nap múlva, január 21-én, a magyar kultúra napja előestéjén kezdődik meg a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program – jelentette be a területfejlesztési miniszter pénteken Veszprémben.

Navracsics Tibor a veszprémi sétálóutcán rendezett programbejelentő kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta: az EKF kezdeményezés alapja megtalálni azokat az értékeket, amelyek összekötik az európaiakat függetlenül attól, hol élnek.

Úgy fogalmazott: Magyarországon Veszprém és térsége tudja a legtöbb „esszenciális európaiságot” felmutatni. A táj szépségétől az itt élők műveltségén keresztül a hagyományokon át ezer szállal kötődik Európához.

Arról is beszélt: különös jelentősége van annak, hogy a magyar kultúra napjának előestéjén kezdődik meg az EKF-program. Ezt szép lehetőségnek nevezte arra, hogy megmutassuk: „úgy vagyunk magyarok, hogy európaiak vagyunk, és úgy vagyunk európaiak, hogy magyarok vagyunk”.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere azt mondta: az EKF egy város- és közösségépítő program, amely akkor lesz igazán sikeres, ha minden helyi a magáénak érzi.

Már kész a program, de ezt a helyiek tudják élővé tenni – hangoztatta.

Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója közölte: az elmúlt három évben felkészítették Veszprémet és a régiót a megnövekedett figyelemre a programok és az infrastruktúra területén is.

Parkolókapacitást, szálláshelyeket teremtettek, a kulturális szektorban az online felületeket, kiadványokat és a kiállítótereket is megújították, felkészültek a nemzetközi vendégek fogadására is.

Mike Friderika programfejlesztési igazgató rendezvényeikről elmondta: a régió 116 településének részvételével kétszáznál is több programot, programsorozatot rendeznek.

Országos és nemzetközi partnerségeket is kiépítettek, valamint Európa két másik 2023-as kulturális fővárosával, a romániai Temesvárral és a görög Elefszínával is együttműködnek majd.

Mike Friderika hozzátette: a hagyományos veszprémi és térségi rendezvények is a részét képezik az EKF programnak, de új elemeket is kitaláltak.

Több más program mellett februárban rendezik a tavaly már sikeresen megtartott Holtszezon kortárs irodalmi fesztivált, márciusban a Petőfi-emlékév kap kiemelt szerepet, áprilisban megnyit az Acticity, a májusi Gizella Napokra Veszprém partnervárosaiból is hívnak művészeti produkciókat, a pünkösdi hétvégére pedig mintegy négyezer fiatal európai zenészt várnak Veszprémbe.

Májusban ismét a gyermekeké lesz a Színházkert, míg az egykori Balaton Bútorgyár területén egy több ezer néző befogadására alkalmas rendezvényhelyszínt alakítanak ki.

Jövőre negyedszer ad otthont a térség a Magyar Mozgókép Fesztiválnak, megrendezik a Dalvölgy Kárpát-medencei kórustalálkozót, a zalahalápi elhagyatott bányába fiatal építészeket várnak, Inotán az egykori erőműben audiovizuális programokat rendeznek, ősszel pedig nemzetközi hegedűkészítő-találkozó is színesíti az eseményeket – ismertette Mike Friderika.

A szervezők tájékoztatása szerint a projekteket kilenc klaszterbe – TeszVeszprém, Zene/Város, Élő régió, Törékeny Balaton, Rendhagyó, Hidak, Tükörkép, Jövő idő és Ünnep – sorolták, amelyek több száz saját, és partnereik által szervezett programot vagy programsorozatot tartalmaznak.

OPH/Pixabay

• Megvannak a Tisza-tó első hivatalos borai – két bor, amely egy egész térséget képvisel
• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért