Európai Hulladékcsökkentési Hét: Fókuszban az ételhulladék

Mi is az az “Európai Hulladékcsökkentési Hét”?

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét egy minden év november utolsó hetében megrendezésre kerülő kezdeményezés. Ennek keretében lelkes önkéntesek saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék keletkezés megelőzésének a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

A különböző akcióötletek megvalósítását a programban részt vevő országok mindegyikében egy, a hulladékok megelőzését segítő szervezet koordinálja, mint Szervező. Magyarországon az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) látja el ezt a feladatot.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét térhódítása Európában

2009-ben indult útjára a kezdeményezés, amely a negyedik alkalommal, 2012-ben ért el igazán kiugró eredményt. Abban az évben az Európai Hulladékcsökkentési Hét minden tekintetben rekordévnek számított: november 17-25. között több akcióval, jóval több résztvevő csatlakozott a kezdeményezéshez, mint a korábbi években.

2012-ben 27 országban 10 793 akció valósult meg. Azóta ezek a számok tovább növekedtek. 2013-ban a megvalósított akciók száma meghaladta a 12000-et.

Minden évben úgynevezett „Tematikus Megelőzési Napok”-ra való felhívást is közzétesznek a szervezők. Ennek kapcsán minden alkalommal külön a hulladékkeletkezés megelőzésének egy-egy specifikus pontjára fókuszáló akcióötletek kidolgozására hívják fel a figyelmet. 2014-ben az élelmiszer és étel hulladék keletkezésének megelőzése, ennek mennyiségi csökkentése kerül előtérbe.

Étel- vagy élelmiszer hulladék keletkezhet az élelmiszer termelése és a fogyasztása során is. Utóbbi esetben vannak elkerülhetetlen (pl. fogyaszthatatlan részek: banánhéj, csontok, stb.) és elkerülhető (pl. maradék) veszteségek.

Az élelmiszerek pazarlása óriási probléma modern társadalmunkban. Az alábbi ábra jól érzékelteti azt a hatalmas étel mennyiséget, amelyet kidobunk, elpazarolunk.

A világ másik fele azonban éhínséggel küzd. Becslések szerint 842 millió embert sújt ez a probléma világszerte. Ez azt jelenti, hogy a Földön 8-ból 1 ember éli le az életét úgy, hogy nem jut elegendő, az egészséges élethez szükséges mennyiségű táplálékhoz, miközben Európában közel kétszer annyi élelmiszert állítunk elő, mint amennyire szükség volna. Az USA-ban és Európában a kidobott étel és élelmiszer hulladék kevesebb, mint negyede elég lenne az éhínséggel sújtott népesség ellátásához.

Jelenleg minden évben 89 millió tonna étel és élelmiszer válik hulladékká az EU-ban, mely 2020-ra becslések szerint kb. 126 millió tonnára fog növekedni.

Ez az elképzelhetetlenül hatalmas mennyiség a környezetünkre is óriási terhet ró: az Európai Bizottság jelentése szerint az élelmiszeripar és a túlzott fogyasztás felelős a negatív környezeti hatások 20-30 %-áért az Európai Unióban.

Hol és miért keletkezik ennyi étel és élelmiszer hulladék?

A kérdésre az alábbi ábra adhat magyarázatot.

Forrás:EEA alapján

Ahogy a fenti ábrából is látszik, hogy a fogyasztók, tehát mi magunk vagyunk a felelősek leginkább az élelmiszer hulladék keletkezésért. Ez pedig azt is jelenti, hogy mi tudjuk a legnagyobb hatást elérni a hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett mennyiség csökkentése érdekében. Mindennapi vásárlási, tárolási, főzési szokásainkon keresztül el tudjuk érni, hogy kevesebb étel kerüljön a kukába. Ehhez csupán egy kis odafigyelésre van szükség.

Mit is tekintünk étel és élelmiszer hulladéknak?

Három különböző fajtájú étel hulladékot különböztethetünk meg a keletkezés körülményei alapján:

1. az élelmiszerek előállítása során keletkezett hulladékok
2. a fogyasztás során úgynevezett megelőzhetetlen étel és élelmiszer hulladék – azaz az ételek, élelmiszerek ehetetlen részei: banánhéj, gyümölcsök magja, tojáshéj, csont.
3. a fogyasztás során azonban elkerülhető hulladékká válásról is beszélhetünk: ebben az esetben teljes mértékben fogyasztható termékek, ételek válnak hulladékká a fogyasztók szokásai, figyelmetlensége következtében. Itt jelennek meg a boltok, üzletek polcairól a kukába kerülő élelmiszerek, valamint az éttermek maradékai is.

Forrás: EEA alapján

Nem is beszélve a pazarlás pénzügyi oldaláról: a háztartásokban átlagosan keletkező ételhulladék megelőzése kb. 600 eurónyi, azaz majdnem 200.000 forintnyi megtakarítást jelentene évente.

Vásárlási, tárolási/raktározási és főzési szokásaink megváltoztatásával közvetlenül segíthetünk a keletkezés megelőzésében.

Közvetett befolyásoló erőnkről se feledkezzünk meg: mi fogyasztók tudjuk terelgetni a kereskedőket, boltosokat egy fenntarthatóbb működés felé: például “szépséghibás” vagy hamarosan lejáró termékek/élelmiszerek alacsonyabb áron való értékesítésével nagy mennyiségű élelmiszer hulladék keletkezés előzhető meg.

Tények az étel és élelmiszer hulladékokról

• A háztartásokban keletkező ételhulladék 600 euró megtakarítást jelentene mindenkinek évente.
• Az Európai Bizottság jelentése szerint az élelmiszeripar és a fogyasztás a felelős a környezeti hatások 20-30%-áért az EU-ban.
• Néhány élelmiszer, például a hústermékek előállítása nagyobb környezetterheléssel jár a többinél.
• Az európai Élelmiszer Bankok 338 ezer tonna élelmiszert osztottak szét 2012-ben, ami 776 millió adag ételnek felel meg. Ebből a mennyiségből 5,4 millió emberhez jutott el 32 ezer karitatív szervezeten keresztül.

A fenti felsorolásból is látható, hogy az utolsó pontban bemutatott megelőzhető étel és élelmiszer hulladékok keletkezése ellen tehetjük a legtöbbet, itt tudjuk a legnagyobb eredményeket elérni.

Ebben nyújt segítséget az Európai Hulladékcsökkentési Hét.

Az Oldalas magazin kiadója, a Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület büszkén csatlakozott az akcióhoz!

Forrás:szelektalok.hu