Amit a fülzúgásról tudni kell

A fülzúgás rendkívül gyakori tünet hazánkban. Gerlinger Imre, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze szerint a betegek száma körülbelül 400-450 ezerre tehető ma Magyarországon. A közhiedelemmel ellentétben a fülzúgás (tinnitus) nem a fül megbetegedése, hanem egy „szoftverzavar” az agykéregben.

A fülzúgás egy „hibás program”, ami a minket érő rengeteg felesleges információ kiszűrésekor okoz gondot. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a teljes megsüketülés után is megmarad a zúgás. A probléma mértéke teljesen egyénfüggő: egy egészen enyhe tinnitus is okozhat depressziót vagy alvás- és koncentrációzavart, míg mások meglepően jól viselik a kellemetlen, már-már elviselhetetlen értékékkel rendelkező tüneteket.

Mit nevezünk fülzúgásnak?

A fülzúgás legtöbbször az érintett által jól tolerált hangjelenség, amely lehet szubjektív vagy objektív. A belső fül eredetű szubjektív fülzúgást csak az érintett hallja, általában magas frekvenciájú ciripelő vagy sípoló, folyamatos hangként.

De ki gondolta volna, hogy létezik objektív fülzúgás, amely olyan hangjelenséget (pl. lágyszájpad tick) jelent, amit nemcsak a beteg, hanem a környezetében lévők is észlelnek? Utóbbit egyes izmaink rendellenes működése okozza.

Sokan az gondolják, hogy a fülzúgás során saját véráramunkat érzékelik, ám ez az állítás csak bizonyos esetekben igaz. Ha a halántékcsontban vagy annak környékén vérbőség alakul ki az erekben, valóban pulzáló jellegű fülzúgást okozhat, de ez viszonylag ez ritkán fordul elő, és nehezebben is kezelhető.

Mitől alakulhat ki az „örökös zaj” a fejünkben?

A fülzúgást generálhatja a fület ért károsodás, mint például koncerten való részvétel, vagy a fül- és fejhallgatók terjedésével minket ért zajártalom. De stressz is okozhatja a tünetet: egy nehezebb időszakot, halálesetet vagy akár még párkapcsolati problémát követően is kialakulhat fülzúgás. Ilyenkor pszichológus bevonása válhat szükségessé.

A fülzúgást, mint hibás programot a belső fület érintő betegségek, (otosclerosis, Meniére betegség), valamint belgyógyászati kórképek (pajzsmirigy betegség, cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás) is okozhatják, ám lehet gyógyszerek mellékhatása is.

Nagyon alaposan ki kell vizsgálni a fiatal páciensek egyoldali fülzúgását, ilyenkor ugyanis rendkívül fontos, hogy kizárják, nincs-e a páciensnek kisagy–hídszögleti daganata. Ez egy ritka jóindulatú daganat nagyon rossz elhelyezkedéssel (hazánkban hozzávetőlegesen mindössze 40-50 beteg érintett).

Mi segíthet megszüntetni a fülzúgást?

A betegek többsége jól viseli a fülcsengést: orvosi szempontból mindössze 5-10 százalék tapasztal életminőség romlást. A fülzúgás bár visszafordíthatatlan károkat nem okoz, az utóbb említett páciensek mégis rendszeres gondozást igényelnek.

A fülzúgásnak jelenleg nincs ismert gyógyszeres kezelése, ennek ellenére rengetegen szednek javulást várva értágítót, szédülés elleni gyógyszereket, vagy alkalmaznak alternatív kezeléseket.

A tinnitusnak célzott műtéti terápiája sem létezik, azonban kétségtelen tény, hogy Meniére betegség vagy otosclerosis miatt végzett műtéteket követően a beavatkozás gyakran mérsékli, ritkább esetben fokozza annak súlyosságát.

A fülzúgás nagyon ritka esetben hagy alább vagy múlik el, orvosi segítség nélkül fokozódhat. Amit orvosként Gerlinger Imre javasol e panasszal küzdőknek, az a re-training terápia, mely ugyan időigényes, de eredményes javulást hozhat. Szakszerű követéssel és a re-training terápia alkalmazásával a beteg megtanulja figyelmen kívül hagyni a fülzúgást. Ahogy a forgalmas helyen élők hozzászoknak a zajhoz és úgy, ahogy az új hűtő zaját sem halljuk egy idő után, a terápia után már nem zavarja a fülzúgás a pácienseket megszokott életvitelükben.

OPH/ Duna Medical Center Kép: Pixabay.com

• Huszonkét Tourinform iroda újult meg országszerte
• Közös európai szabályokat sürgetett az idegenforgalom újraindítására az olasz turisztikai miniszter
• A Kopint-Tárki idén 4,5 százalékos GDP-növekedést vár
• Egyre többen bringáznak Budapesten
• Fenntartható halgazdálkodás a Balatonon