A világ legnagyobb huszárszobra áll majd Pákozdon

OPH

Miska huszár egy hatalmas méretű, 12 és fél méter magas szobornak a neve. Gyakorlatilag Guinness-rekord, hiszen a világ legnagyobb huszárszobra lesz Pákozdon. Honnan származik a neve? Mit jelképez? Ezekre a kérdésekre adott választ rádiónknak állandó vendégünk, Szeles Péter tanár úr.

Már a méretével is kifejezi azt, ami tulajdonképpen a lényege: a huszár mint katonai fegyvernem magyar találmány, és ezt nagyon kevesen tudják a világon. A hungarikumnak számító huszárság tagjai szerte a világban létrehozták a könnyűlovasságnak ezt a sajátos változatát, amely nagyon gyors katonai műveletek végrehajtására volt alkalmas. A pákozdi csatában a huszárok jelentős szerepet töltöttek be, ők szorították vissza a Jellasics seregét, s ezzel hozzájárultak a győzelemhez. Ez az a konkrét történelmi esemény, ahol a magyar katonaság először aratott diadalt. A pákozdi csata Mihály napján volt, s ez a szobor a pákozdi csata emléke lesz, így adott a név. Emellett a huszárságnak, a magyar fegyvernemnek lesz a szimbóluma.

A szobor gondolatának megszületésével kapcsolatban Szeles Péter elmesélte, hogy Vlaszák Mihály, a Metalloglobusz Fémöntő Kft. tulajdonosaként elhatározta, hogy kiönteti a világ legnagyobb ólomkatonáját. El is készült az egyméteres ólomkatona, majd Rohonczi István szobrászművésszel együtt mertek nagyot álmodni, és megcélozták egy kanadai tíz méter magas játék katona Guinness-rekordjának a megdöntését. Lelkes csapat állt össze a megvalósításhoz, s közülük mindenképp meg kell említeni a pákozdi polgármestert, Takács Jánost, illetve Görög Istvánt, a Pákozdi Katonai Emlékpart vezetőjét. A Vlaszák–Rohonczi–Takács–Görög-négyesnek köszönhető, hogy a vízióból valóság lett.

Rohonczi István alkotása kifejező, erőteljes, ugyanakkor nagyon nyugodt erőt sugárzó szobor. Nem szokványos megjelenítése a huszárnak, hiszen általában karddal vagy lóval ábrázolják őket. Miska Pákozd és a huszárság jelképeként egy büszke huszár, aki egy földig érő győzelmi zászlót tart a kezében, a másik kezét a kardján nyugtatja, és készen áll a harcra. A helyszínválasztás is nagyon tudatos, azon a dombon áll, ahol a történetírók szerint Jellasics sátra volt. A megvalósítás érdekében nagyon sok közreműködő pénz nélkül, pusztán lelkesedésből tette a dolgát. A talapzat lépcsőfokaiba lesz beleöntve azoknak a neve, akik segítették a szobor megszületését.

Pákozd számára sok lehetőséget rejt az alkotás felállítása. A katonai emlékpark vezetője, Görög István tervbe vette egy Miska-próba megteremtését a gyerekeknek, fiataloknak, de a magukat kipróbálni akaró felnőtteknek is komoly lehetőségeket fog jelenteni ez a kihívás. Évente kétszer reflektorfénybe kerül majd mind a település, mind a szobor. Szeptember 29-én a pákozdi csatára emlékezve, illetve tavasszal a szoboravatás tiszteletére egy-egy nagy rendezvényt terveznek, huszártalálkozóval színesítve, és a huszárvirtust, a csatákat elevenítenék fel. Miska több mint egy szobor. A jövő generáció számára tovább kell adni az ismereteket, hogy büszkék lehessenek arra, hogy a huszárságot a magyarok találták ki. Ennek érdekében a tervezők már javában dolgoznak egy kifestőfüzeten, amely bemutatja majd a gyerekeknek a magyar huszárezredeket. Készül egy mesekönyv is Miska huszárhoz kapcsolódó történetekkel. Aki Miska huszár rézkardját megsimogatja, az örökre bátor lesz, és ezt a legendát ápolni kell.

Szeles Péternek többszörös személyes kötődése van ehhez a jó ügyhöz: megérintette Miska huszár és a szobor az eszmeisége, ugyanis édesapja hivatásos katona volt. Tanárként látja a felnövekvő generáció hiányos ismereteit, felfogását, értékrendjét. Ugyanakkor gyűjti a kardokat, s büszke egyik diákjától kapott huszárkardjára, amelybe a neve van gravírozva.

OPH Kép: OPH