A szürkemarhaállomány helyzete, beszélgetés Gedeon Zsolttal, a Gedeon Tanya tulajdonosával

Gedeon Zsolttal beszélgettem a hungarikumnak számító, törvényileg védett háziállatok egyikéről, mégpedig a hazai szürkemarha állományról, annak fenntartásáról, eladhatóságáról.

Gedeon úr, az Ön gazdasága hol található?

Az én gazdaságom a historikus bugaci pusztán, annak is nagyjából a közepén található. Jakabszállás és Bugac között.

Honnan a vonzódás a szürkemarha iránt?

Mindig is szerettem volna egy olyan tanyát vezetni, amely a század eleji alföldi tanyákra emlékeztet. Azokban volt ló, szürkemarha, racka birka, tyúk, a tradicionális Magyar kutyafajták, stb.  Na, én is egy ilyen tanyát szerettem volna, és ma már 25 éve csinálom.

Minden jog fenntartva! © Oldalas magazin

Akkor ezt is tanulta?

Nem, az első diplomám, az egy tanári diploma, úgyhogy kissé messzire kerültem a tanulmányaimtól.

Mekkora szürke marha állománnyal bír a gazdasága?

Nagyjából 18 és 25 egyedszám között liftezik az állományom.

Mennyire nehéz ma a szürkemarha tenyésztés? Amennyire én tudom ez egy lassú fejlődésű, ugyanakkor igénytelen tartásmódot is bíró állat, így inkább a gazdasági vonzatára lennék kíváncsi.

Ez így igaz, lassan fejlődik. Különös tekintettel akkor, ha az ember tradicionális módon tartja azokat. Ismeri az irodalom azt, hogy, hogyan lehet ezeket a jószágokat gyorsan, nagyon nagy tömegűre nevelni, azt, hogy mivel, azt most hagyjuk, mert ez egyre kényesebb kérdés kezd lenni. Egy biztos, az, amiből mi szürkemarha szalámit készítünk, azok a jószágok 100%-ig megbízhatóak, egészségesek. Nagyságrendileg egy 15 hektáros ősgyepes területet legelnek. Tehát azt gondolom, hogy ennél természet közelibb módon nem lehet marhát tartani. Viszont az is igaz, hogy mi nem tudunk olyan olcsón előállítani egy kiló húst, mint az, akinek mondjuk fél év alatt 300 kilós a marhája.

Épp ez lenne a következő kérdésem, mégpedig, hogy a közismerten magas ár mennyire nehezíti az eladhatóságát az adott termékeiknek?

Ez paralel. Ahogy egyre többünket érdekel, hogy mit eszünk, így ebben a tükörben nézve már van piaca az egészséges terméknek. Nagyon nagy fájdalom az, hogy nem teheti meg ezt mindenki, mert ezek a termékek, legyünk őszinték, nagyságrendileg 20-40%al drágábbak, mint az áruházakban kapható termékek.

Viszont éppen ekkor jön a „kevesebb néha több” elve, mert ezek a termékek garantáltan húsból vannak készítve, nem szója, meg ki tudja még milyen adalékok felhasználásával, vagy nem jól látom?

Amikor mi eladunk szalámit, akkor rajta van egy úgynevezett ENAR szám, amely alapján később is beazonosítható, azaz akár 5 évre visszamenőleg is lehet tudni, hogy melyik állatból készült. Sőt az is kódolva van, hogy mi módon tartják őket. Mégis azt gondolom, hogy ahhoz idő kell, hogy eza köztudatba beivódjon.

A vendéglátásba bekerülést mennyire látja alternatívának?

Mindenképpen, mert ugye, mint mondottam a gazdaságunk sok lábon próbál megállni, így mi kínálunk továbbá még homoki spárgát és búzahúst.

Mit gondol magának jövőképnek?

Nézd alapvetően ez nekünk egy plusz, mert mi turizmussal foglalkozunk, egy 10 szoba, 20 ágyas tanyapanziónk van, és amellett működtetjük ezt a részleget. Ez azt jelenti, hogy ez egy plusz lába a tevékenységünkben. Azt gondolom, hogy egyre több ember foglalkozik majd azzal, hogy mit eszik. Egyre több ember fogja azt megfogalmazni, hogy egészségeset szeretne. És meg kell mondjam, hogy reménnyel nézek a jövőnek, mert aki ennél az általunk forgalmazott húsnál egészségesebbet tud előállítani, az előtt megemelem a kalapom.

Gedeon úrnak ezúton is köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt!