Újra Vár: a Speiz

Megújult, laza, elegáns, de otthonos enteriőrrel és a hazai ízekre alapuló, francia technológiát alkalmazó, izgalmas konyhával nyitott meg újra a Budai Vár gasztrogyöngyszeme, a Vár: a Speiz étterem.

Frissebb, eklektikusabb, színes köntösbe öltöztetve született újra a Hess András téren 2010 óta működő Vár: a Speiz étterem. Az új tér jellemzője a „kellemes káosz”, otthonos elegancia és a hagyomány. A Benicsek Márta építész, Szabó Andrea és Zlinszky-Elmer Krisztina enteriőrtervezők általtal alkotott „Fiók Csoport” egy egybenyitott teret álmodott meg, ahol a mélyebb, hidegebb falszínek egy laza, elegáns teret rajzolnak ki, melyet sok színes kiegészítővel, kézzel szőtt antik szőnyegekkel, és meleg fényekkel tettek otthonosabbá, meghittebbé. A hagyományos, kézműves vonalat erősítik a saját tervezésű bútorok és kiegészítők, melyek antik piacok elrejtett  kincsestáraiból kerültek elő. A „világutazó, intuitív” tervező csapat specializációja a bútorozás és a projekt management, amihez nemzetközi projekteken keresztül  – egyebek mellett – Barcelonában, Londonban, Zürichben szereztek tapasztalatot. Alkotásaikat a részletgazdag tervek jellemzik valamint a környezettudatos upcycling és slow-design.

A konyhát továbbra is a Kovács Árpád séf által irányított, már összeszokott csapat viszi. Kovács Árpád első komolyabb munkahelye, a 2000-es évek közepén a hazai top gasztronómia zászlóshajójának számító LouLou volt, majd a Bábelbe került, ami abban az időben, első magyar étteremként kapott 14,5 pontot a Gault & Millau-tól. Rövid ideig Várvizi Péter mellett dolgozott a pécsi a JT Enoteca Corsoban, majd felkértek, hogy a 21 Magyar Vendéglő konyháját vezesse. A Speiz előtt pedig még a Zsiday család legelegánsabb éttermében, a Café Pierrot-ban is kipróbálta magát. 2014. júliusától a Vár: a Speiz konyháját vezeti, évek óta ugyanazzal a csapattal, mert meggyőződése, hogy „jó konyhát csak összeszokott csapattal lehet vezetni.” Konyhára pedig jellemző, hogy a francia technológiával készült, magyar gyökerekre épült ételeket mindig „érthetően, de izgalmasan próbálják előadni.”