Régi épületek bontásakor vagy falusi udvarokon gyakran kerülnek elő betűvel vagy egyéb jelekkel ellátott téglák, amelyekből nemrég Egyházi és vallási jelek a téglákon címmel kiállítás nyílt Naszályon. A kiállított 260 pecsétes téglán jezsuita jelek, csillag- és napszimbólumok lelhetőek fel. Dibusz Ferenc ötezres magánygyűjteménye emellett nemesi címereket vagy épp önkényuralmi jeleket ábrázoló különleges darabokat fog össze – a Rádió Orient az évszázados építőkövek titkait derítette fel. 

A téglák nagyüzemi gyártása az 1880-es években indult meg az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A korábbi időszakok téglagyártásáról minimális írásos emlék maradt fenn. A darabokat, mivel mindenhol rendelkezésre álltak az alapanyagok, többnyire az építkezésekhez közel készítették. Dibusz Ferenc pecsétes téglagyűjteményének legrégebbi, feltehetőleg az 1570-es évekből származó darabjai jezsuita jeleket tartalmaznak. A vallási témájú kiállítást szervező gyűjtő a Rádió Orient műsorában elmondta, a példányok az 1640-estől az 1950-es évekig kísérik végig az egyházak tevékenységét a téglagyártás területén. „A legnagyobb hatalom vagyunk a téglabélyegek területén. A világ számos pontján, például Indiában is előfordulnak pecsétes téglák, azonban a hazai darabok párjukat ritkítják.”

„Nagyon jól megférnek egymás mellett a különböző vallások téglái” – Dibusz Ferenc naszályi pecsétes téglakiállítása az egykori monarchia területén fellelhető 30-35 ezerféle tégla közül mutat be közel 260 darabot. A tárlaton a különböző egyházakkal kapcsolatos téglák és motívumok tekinthetőek meg. A kiállítás közel 90 százaléka a katolikus valláshoz kapcsolódik, azonban a református és evangélikus egyház, valamint a zsidó vallás téglabélyegei is fellelhetőek a Naszályi Református Egyházközösség Gyülekezeti Házában.

A téglabélyegek az építőkövek hovatartozásának jelölése mellett minőségi garanciaként funkcionáltak. A kiállítás darabjai az évszámokon és monogramokon kívül közel 10-12 valláshoz kapcsolódó motívumot ábrázolnak. Dibusz Ferenc példaként az egyszerű- és kettős kereszteket, a kettős kulcsot, a csillag- és napszimbólumokat, a Dávid csillagot, valamint a horgonyokat emelte ki. A gyűjtő hozzátette, nincsen irodalma a jelek megfejtésének – mindössze a fellelési hely és az ismert vallási szimbólumok segítik a gyűjtőket. A pár éve alakult Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete szakmai programokkal, találkozókkal és kiadványokkal igyekszik összefogni az eddig beszerzett információkat. 

Az egyházi és vallási jelek a téglákon c. kiállítás egy ökumenikus falon fogja össze a Magyarországon létező felekezetek és vallások tégláit. Emellett településekhez, régiókhoz, személyekhez és szimbolikus helyekhez kapcsolódva szerveződik a tárlat. A gyűjtő példaként a győri, egri, veszprémi, továbbá pannonhalmi példányokat emelte ki. A kiállított darabok profilja és formája rendeltetésüket tekintve változik: akadnak négyzet formájú, padlóburkoló téglák, továbbá hosszabb párkányelemek, kerítészáró-, illetve kútfalazó példányok. 

Dibusz Ferenc magánkollekciójának azonban mindössze töredékét öleli fel a naszályi vallási tárlat. A közel öt-hatezer téglát számoló otthoni „garázs kiállítás” kiemelkedő darabjai a nemesi címereket, városneveket ábrázoló téglák, de találunk önkényuralmi jelekkel ellátott példányokat is. A gyűjtő példaként gróf Pálffy Géza egykori miniszter téglabélyegét, az osztrák kétsasos és a Kossuth címeres téglákat, valamint a régi szocialista rendszer intézményeihez kötődő pecséteket emelte ki. A vendég hozzátette, a gyűjtemény darabjai tüzépekről, gyűjtőktől, építkezésekről, bontásokról, valamint régi téglagyári épületekből származnak.