Átólzéig

Hogyan tehetünk az élelmiszer-pazarlás ellen?

Szerkesztő : Asztalos István

Közzétéve: 2019-03-16

9 perc átlagos olvasási idő

1,206

Többtonnányi megy veszendőbe – átgondoltabb vásárlással kevesebb étel végezné a szemétben. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada a háztartásokban termelődik. A felmérések szerint sokat pazarolunk hazánkban – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

A hazai élelmiszer-hulladékok körülbelül harmada a háztartásokban termelődik. Bár a becslések fejenként 39 kilogrammról szólnak, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint egy év alatt 68 kilónyi élelmiszer-hulladékot termel egy ember Magyarországon. Ennek csaknem fele, a 49 százaléka egyértelmű pazarlás.

A hivatal szakemberei szerint azonban meglehetősen nehéz hitelesen mérni az élelmiszer-hulladékok mennyiségét.

Gazdag ország, több pazarlás

Több háztartásba is ellátogatott a Nébih, majd egy útmutatót állítottak össze a hivatal munkatársai. Biztosítottak egy grammpontosságú mérleget, valamint egy mérőpoharat a folyadék halmazállapotú hulladékok méréséhez. A családoknak hulladéknaplót kellett vezetniük. A mérések között szerepeltek azok az hulladékok is, amelyek nem a kommunális hulladékba kerültek, hanem a szennyvízhálózatba, illetve a komposztált szemetet is feljegyezték – fejtette ki Kasza Gyula.

A mérések egyértelmű összefüggéseket mutattak az egy főre jutó GDP és az élelmiszer-pazarlás között. Ennek arányában Európa tehetősebb államaiban több a szemétbe kerülő étel.

Kasza Gyula hozzátette: különösen magas az élelmiszer-pazarlás az Egyesült Királyságban, Luxemburgban, Németországban és Franciaországban is. Magyarország a pazarlást mutató lista második felében található.

Több tízezer forintot takaríthatnánk meg

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Valódi eredményt a gyermekek esetében lehet elérni, a Nébih ezért is vezette be a maradék nélkül oktatási programot, amely az általános iskolás diákokat célozza meg – mondta Kasza Gyula.

Egy átlagos magyar fogyasztó évente több mint 30 kilogramm élelmiszert dob ki azért, mert a vásárolt termék megromlott vagy feleslegessé vált. Ha ezt sikerülne kiküszöbölni, egy négytagú család évente akár 50 ezer forintot is megtakaríthatna. A pazarlás jórészt a helytelen tárolásból fakad.

Csomagolásmentességgel a környezetért

A lakosság környezettudatosságának szintje, a nyitottság és az érdeklődés is egyre nagyobb – mondta Doró Viktória, a Recity Magazin főszerkesztője. Kifejtette: folyamatosan nyílnak a csomagolásmentes üzletek Budapesten és vidéken is, ez egy jó irány.

A csomagolásmentesség mellett az is fontos, hogy miként szállítják az ételeket. Szakemberek szerint érdemes például kerülni a PLA-ból, azaz kukoricakeményítőből készült csomagolóanyagokat, mert bár természetes alapanyagokból készülnek, csak ipari körülmények között bomlanak le.

Betétdíjas dobozrendszer

Az egyik legjobb megoldás lehet az, hogyha megtaláljuk a környékünkön azokat az éttermeket, ahonnan maradékot tudunk hazavinni – mondta Kasza Gyula. Véleménye szerint amennyiben makulátlanul megtisztított edényeket viszünk be egy étterembe, és ott lehetőséget biztosítanak arra, hogy ebbe szolgálják ki az élelmiszert, az nagy előrelépést jelenthet az élelmiszer-pazarlás csökkentésében. Hangsúlyozta: a vállalkozó felelőssége az, hogy mit enged be saját feldolgozási terébe, konyhájába.

Doró Viktória szerint a betétdíjas dobozok bevezetése is hasznos lehet, hiszen ebben az esetben kiadják dobozban az élelmiszert, majd azt a vásárló visszaviheti, és leadhatja.

Magyarországon elsők között a Felelős Gasztrohős Alapítvány kezdte el a betétdíjas rendszert meghonosítani. Egy budapesti étteremből egy hét alatt csaknem száz ilyen dobozt vittek el a vendégek. A kezdeményezés tehát a jelek szerint sikeres.