A vállalatvezetés ereje a kulcs a válság leküzdéséhez – hogyan vészelték át a turisztikai cégek a pandémiát?

A vállalatvezetés erejét és kiemelkedő szerepét tartják a leginkább meghatározó tényezőnek a magyarországi turisztikai és vendéglátó vállalkozások a COVID-19 világjárvány okozta válság leküzdésében – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGE KVIK) Vendéglátás Tanszékének legfrissebb felméréséből, amely a vállalkozások ellenállási képességét vizsgálta. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a megkérdezett vállalkozások szinte egyáltalán nem kívánnak terjeszkedni az elkövetkező két évben, miközben saját pénzügyi helyzetükkel elégedettek.

A BGE KVIK Vendéglátás Tanszékének kutatói legfrissebb felmérésükben a hazai turisztikai és vendéglátó vállalkozások rezilienciáját, azaz rugalmas ellenállási képességét vizsgálták. Arra keresték a választ, hogyan sikerült túlélniük a COVID-19 okozta világjárványt.

A 107 megkérdezett hazai vállalkozás válaszaiból többek között kiderül, hogy az erős és jó cégvezetés játszotta a legnagyobb szerepet a járvány okozta krízis leküzdésében. Az utazási szolgáltatók körében a vezetés erejének szerepe kirívóan magas, 6,37-es átlag született az 1-től 7-ig terjedő skálán. A válaszadók a szervezet készségeit – alkalmazkodóképesség, tudás, kapacitás – is meghatározónak ítélték azon tényezők közül, amelyek hozzásegítették a vállalkozást a nehézségek leküzdéséhez. Mindezeket ráadásul felértékeli, hogy a megkérdezettek szervezeteire csak marginálisan jellemző, hogy megfelelő vészhelyzeti protokollokkal rendelkeznének a válsághelyzetek megoldásához. A válságkezelés sikerfaktorai között csak a középmezőnyben jelennek meg a vállalkozások alkalmazottai.

„Figyelemreméltó eredmény, hogy amíg a menedzsment szerepét kiemelkedőnek tartják a válságkezelés szempontjából, addig az iparági kapcsolatok nem igazán járultak hozzá a járvány leküzdéséhez, ugyanis valamennyi megkérdezett a legalacsonyabb pontszámot adta (mintaátlag = 3,04) erre a tényezőre. Ez az üzleti bizalom kedvezőtlen alakulását is előre vetítheti, ami a jövő szempontjából nem túl bíztató, hiszen a fejlődésnek kiemelten fontos velejárója az erős üzleti bizalom megléte” – magyarázza az eredmények kapcsán Debreceni János, a BGE KVIK Vendéglátás Tanszékének tanársegédje.

Nem csupán az iparági kapcsolatok működnek nehézkesen. A felmérésből az is kiderül, hogy a turisztikai vállalkozásokból szinte teljes mértékben hiányzik a piaci terjeszkedési, bővülési szándék. Különösen igaz ez a vendéglátásban aktív vállalkozásokra: a megkérdezettek háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy nem tervez bővülést az elkövetkező két évben. Ennek aránya hasonlóan magas az utazási vállalkozásoknál (87%), így a szálláshely-szolgáltatók a maguk 56 százalékával már erősen fölfelé lógnak ki ebből a mezőnyből. Elgondolkodtató eredmény ez annak fényében, hogy a rendelkezésükre álló erőforrásokat szűkösnek érzik ugyan, de saját pénzügyi állapotukkal viszont elégedettek.

A Budapesti Gazdasági Egyetemről

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Magyarország első számú üzleti képzést nyújtó egyeteme, amely az üzleti alapszakok – gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás és gazdaságinformatikus – mindegyikén piacvezető. A BGE 2023 őszén 3 karon, 80 országból érkező 18 000 hallgatóval, nemzetközi környezetben, 11 alap-, 10 mester-, köztük 11 angol nyelvű és 1 angol nyelvű doktori képzéssel várja leendő hallgatóit. Büszkék vagyunk arra, hogy a BGE hazánk 4. legmagasabb jelentkezői létszámú felsőoktatási intézménye, és mindhárom karunk az ország 10 legnépszerűbb egyetemi kara között szerepel.

• Szalonna nélkül, túrós csuszából készít csokoládét a magyar desszertséf
• Négy lépés cégeknek a higiéniai hulladék csökkentésére
• Újabb étteremmel bővíti vendéglátóipari portfólióját a Mészáros Csoport
• Folytatódtak az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének workshopjai
• Megnyitották a teljes 1-es pályát az eplényi síarénában

Sajtóközlemény/Pixabay