A sport a kulcs a női vezetők üzleti sikereihez?

Kiemelkedően fontos a sport szerepe a női vezetők üzleti sikereiben a Testnevelési Egyetem, az Egyenlítő Alapítvány és az EY által készített kutatás szerint – közölte a Testnevelési Egyetem (TE) hétfőn az MTI-vel.

A 232 magyar döntéshozó nő megkérdezésével készült. A válaszadók szerint a sportolás számos olyan személyiségvonást és tulajdonságot alakít ki a nőkben, amely munkavállalóként és vezetőként is fontos. A válaszadók mintegy kétharmada emellett úgy véli, hogy a versenysportos múlt előnyt jelenthet egy új állásra való jelentkezéskor – olvasható a közleményben.

Mint írják, a kutatásban résztvevő döntéshozók 84 százaléka sportolt fiatal korában (7 százaléka válogatottként, 33 százaléka versenyszerűen vagy első osztályban, 44 százaléka szabadidős sportolóként) és szinte mindannyiuk (91 százalék) életének része ma is a rendszeres testmozgás. Minden második női vezető legalább heti három alkalommal vagy gyakrabban mozog, körükben a futás és a jóga bizonyul a legnépszerűbbnek.

A fizikai aktivitás pozitív hozadékai között az egészségmegőrzést, valamint annak stresszoldó hatását tekintik a legfontosabbnak a válaszadók.

A tanulmány rávilágít arra, hogy a testmozgás egy nő karrierjének teljes szakaszában kedvező hatással lehet az előmenetelre. A válaszadók kétharmada szerint a nőknek akkor is előnyt jelent a versenysportolói háttér, ha egy új állásra jelentkeznek, mivel az akaraterőt, csapatszellemet és fegyelmet feltételez a pályázóról.

A válaszadók 56 százaléka több mint 10 éve dolgozik vezetői pozícióban, több mint 20 különböző szektort lefedve, 78 százaléka a 40-59 közötti korosztályt képviselve – áll az összegzésben.

MTI Kép: Pixabay

• A világ egyik legrangosabb gasztronómiai versenyére Miskolcon készül a magyar válogatott
• Stand az Év Étterme – de mennyit változott tíz év alatt a Dining Guide élmezőnye?
• Venesz József tényleg „kiirtotta” a magyar konyhát?
• Nem egyetlen vendéget veszít egy étterem, ha nincs gluténmentes kínálata
• Négyszer több áram megy hűtésre, ötször több fűtésre – mégsem szakadtunk el a gáztól az utóbbi évtizedben