A méhészkedés nem csak gazdasági tevékenység

A kép csak illusztráció!

A méhészetre nem tekinthetünk csupán gazdasági tevékenységként, mert elsődleges célja nem a mézértékesítés, hanem a beporzás biztosítása; a biodiverzitás fenntartásához szükség van a méhekre – mondta az agrárminiszter a szaktárca tájékoztatása szerint szombaton Sepsiszentgyörgyön.

    Nagy István az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nyolc székelyföldi, mézzel foglalkozó egyesület képviselőivel, valamint a helyi magyar érdekképviseleti szervek vezetőivel folytatott egyeztetést.

    A miniszter arról beszélt, az ágazat előtt álló feladatok sokrétűek, és meg kell küzdeni az Európai Uniót érintő importfüggőséggel. A piacot ugyanis a minőségi, de drágább méz helyett elárasztja az Ázsiából érkező olcsó műméz, valamint a szintén olcsó ukrán méz.

    Erre megoldást a mézjelölés szabályozásának változása jelent, mégpedig az, hogy a címkéken a származási ország mellett fel kell tüntetni a mennyiségi összetételeket is – mutatott rá.

    A fennálló értékesítési problémákkal kapcsolatban a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy megoldást a termelői együttműködések fokozása mellett olyan alternatív méhészeti termékek bevonása jelentheti, amelyek élénkítik a gasztronómia területét is. Emellett meg kell teremteni a közös mézkiszerelés, csomagolás és forgalmazás lehetőségét – írták.

    Hozzátették: a jövő feladatát jelenti az ágazat számára a méhrajok exportképességének megteremtése, majd fokozása, az egész világ küzd ugyanis a méhpopulációk pusztulásával. Jelenlétük ugyanakkor elengedhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához.

    Nagy István a tanácskozást követően megnyitotta az Őszi Vásár és Nektária Mézfesztivált, ahol arról beszélt, hogy a méz a természet egyik legkülönlegesebb kincse, amely magában hordozza a természet esszenciáját.

    Azok pedig, akik mézet vásárolnak, nem pusztán a méhészek megélhetését támogatják, hanem teremtett világunk értékének megőrzését. A méhek ugyanis termékennyé teszik a földet, azt a földet, ahol az ember élni tud. Ebben van kiemelt szerepet a méhésznek és a méhészetnek – fejtette ki a miniszter.

    A tárcavezető köszöntötte a II. Nektária Székelyföldi Mézverseny résztvevőit is. Elmondta, idén második alkalommal kaptak lehetőséget a székelyföldi méhészek arra, hogy összemérjék tudásukat, tapasztalatot cseréljenek. A székelyföldi falugazdász-hálózat támogatásával tavaly útjára indult kezdeményezés célja, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő mézeket minőségi kontroll és szakszerű bírálat alá vessék, és kiválaszthassák a legjobbakat.

    Közölte, a Nektária jelentőségét jól mutatja a fokozódó érdeklődés, tavaly óta ugyanis mintegy megduplázódott a résztvevők száma, így 132 székelyföldi nevezőtől érkezett minta, összesen 260. Ezek közül kerültek ki a legjobbak: 60 termék bronz, 95 ezüst, 59 pedig arany minősítést kapott.

    Nagy István a helyi méhészektől az összefogás és az együttműködés mellett a méz népszerűsítését kérte. Erre azért van szükség, hogy a vásárlók számára is tudatosítsák: a hazai méz választása garanciát jelent a biztonságra és a minőségre.

    A mézfesztivál részeként az agrárminiszter megkapta az egykori méhészről, Báró Ambrózy Béláról elnevezett díjat. Az elismerést második alkalommal adományozták, olyan anyaországi és helyi személy kaphatja meg, aki hűségesen szolgálja a méhész szakmát, kiemelkedően sokat tesz a méhészet ágazatának megóvásáért és a méhészek tevékenységének támogatásáért – áll a közleményben.

mti/Pixabay

• Megvannak a Tisza-tó első hivatalos borai – két bor, amely egy egész térséget képvisel
• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért