Nagy változások jönnek a magyar műanyagiparban

Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát – közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden az MTI-vel.

A közleményben emlékeztetnek, az Európai Unió 2021-től betiltja azokat a termékeket, mint például a szívószálakat, műanyag tálakat és evőeszközöket, amelyek környezetbarát anyagok felhasználásával megfizethető áron helyettesíthetők. A többi műanyagterméknél pedig a fogyasztás csökkentését, a szelektív gyűjtést, illetve az újrahasznosítás fokozását írja elő, példaként említették, hogy 2025-re célként tűzték ki a PET palackoknál a 90 százalékos újrahasznosítás elérését.

Az uniós előírás által érintett egyszer használatos műanyagok gyártása Magyarországon a csomagolóiparnak 2-5 százalékát teszi ki. A szektorban vannak olyan cégek, amelyek kizárólag az érintett termékkör gyártásával foglalkoznak, míg más vállalatok árbevételének jelentős részét adja ezek gyártása.

A hitelbiztosító szerint a szektor szereplőinek fel kell készülniük a változó trendekre, a termékkör és a felhasznált alapanyagok tekintetében egyaránt, hiszen azok a magyar vállalkozások széles spektrumára hatással lesznek, ugyanis a műanyaggyártásban lezajló változások a vegyipar mellett érintik az élelmiszeripar és üdítőital gyártást, a dohány- és gyógyszeripart, illetve az olajipari petrolkémiai cégeket is.

A műanyaggyártással foglalkozó vállalatoknál szemléletváltás szükséges, kénytelenek lesznek innovációra költeni, annak érdekében, hogy alternatív, környezetbarátabb megoldásokkal váltsák ki a jelenlegi technológiákat, alapanyagokat, mindezeknek miatt a hitelbiztosító szerint több szereplő is nehéz helyzetbe kerülhet.

Magyarországnak a műanyagok újra hasznosításánál is fejlődnie kell, ugyanis az ország ezen a téren a sereghajtók között van az Európai Unióban: míg Magyarországon az arány 25-26 százalék, addig 17 ország már 40 százalék felett jár, 3 országban pedig 50 százalék feletti az újrahasznosítás aránya. A másik probléma pedig abból adódik, hogy a képződő műanyaghulladék több mint felét Magyarországon még mindig hulladéklerakókban helyezik el (vagyis a föld alá temetik), miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a megoldást.

 OPH/ MTI Kép: Pixabay

• Erős lehet az őszi szálláshelyszezon
• KSH: júliusban 13,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak
• Ismét jótékonykodott a Séfklub – 2022.
• Saját kriptovalutát indított egy osztrák szendvicsező
• Íme, a megoldás az átverős táboroztatók ellen!