Hogyan védekezhetünk a hideg ellen?

Nem kedvez a járványok terjedésének a nagy hideg, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe. Nagy kockázatnak vannak kitéve az idősek, a csecsemők, a kisgyermekek, a tinédzserek, a krónikus betegségben szenvedők, a fizikálisan vagy mentálisan korlátozottak, a szociálisan hátrányos helyzetűek, a hajléktalanok. Megfelelő, réteges öltözködéssel, a lakás fűtésével megelőzhetjük a bajt – hívja fel a figyelmet az ÁNTSZ.

A kihűlés veszélye nemcsak a szabad térben áll fenn, hanem belső térben is, ha tartósan 15 fok alatti hőmérsékleten tartózkodunk – ez főleg az idősek, betegek, mozgásukban korlátozottak esetében jelent kiemelt kockázatot. Fontos, hogy az előrejelzéseket vegyük figyelembe, amikor eldöntjük, milyen ruhát veszünk fel, ha útnak indulunk. Ha erre nem ügyelünk, könnyen felfázhatunk, aminek kellemetlen hólyaghurut lehet a következménye. A légúti fertőzések száma is megszaporodik ilyenkor. Védekezzünk ellene: aki náthás, köhög, lehetőleg kerülje a zsúfolt közösségi tereket, használjon zsebkendőt, ha köhög, tüsszent. Fogyasszunk több meleg folyadékot, teát, C-vitamin tartalmú gyümölcsöket, zöldségeket (pl. alma, citrusfélék, káposzta).

A hidegfront érkezésekor a magas vérnyomás betegségben szenvedők figyeljenek tüneteikre: emelkedhet a vérnyomásuk, aminek jellegzetes tünete a fejfájás, a tarkótáji nyomás. Nagyon fontos, hogy ne feledjék el bevenni gyógyszereiket, panaszaik esetén kérjék orvosuk tanácsát. További, hidegfronttal kapcsolatos tünet a görcskészség fokozódása, ami a szívbetegeknél mellkasi szorító fájdalomként jelentkezhet, illetve előfordulhat ún. vesekő kólika is. Ez utóbbi esetben a rohamszerűen előtörő heves fájdalomérzés az ágyéki területen jelentkezik, és rendszerint az alhasba, a nemi szervekbe, a combba sugárzik. Láz nélküli hidegrázás, gyakori fájdalmas vizelési inger, szapora érverés kíséri. Ezeket a tüneteket komolyan kell venni, feltétlenül orvoshoz kell fordulni jelentkezésükkor.

Az összes halálok miatti halálozás általában véve magasabb a téli hónapokban, mint nyáron. Télen a magasabb halandóságot elsősorban a légúti fertőző megbetegedések, influenza járványok okozzák. Budapesti adatok alapján a szakemberek kimutatták, hogy télen a hőmérséklet csökkenése a szív- érrendszeri halálozás kockázatát mintegy 2%-kal növeli. Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után 3-7 nappal mutatható ki. Egy nemzetközi vizsgálat során összefüggést figyeltek meg a havazás és a halálos szívrohamok között, amelynek oka – úgy tűnik – inkább a téli csapadékhullás, nem pedig a téli hideg. Mindezek mellett különös figyelmet kell fordítani a kihűlés, fagyhalál megelőzésére.

Az ilyen időszakokban – ha az utak havasak és/vagy jegesek – megnő a töréssel járó balesetek száma. Budapesti vizsgálati eredmények szerint több mint 5 százalékkal is emelkedhet ez a kockázat a rendkívül hidegben, vagyis mínusz 3,9°C alatti átlag-hőmérsékletű napokon.

OrientPress Hírügynökség (OPH)/ÁNTSZ/Pixabay