Hogyan befolyásolja az időjárás az emberi szervezetet?

Az időjárási folyamatokra a legtöbb ember valamilyen szinten érzékeny. Minél idősebb valaki, annál jobban reagál az időjárás-változásra. Amikor korosodunk, a belső folyamatok lassabban játszódnak le, a test nem képes olyan gyorsan alkalmazkodni, mint korábban. Alvási zavarok, idegesség kimerültség, feledékenység, levertség, depresszió, szív- és keringési zavarok, szédülés és légzési problémák léphetnek fel.

Nem csak az idős emberek, hanem az újszülöttek és a gyerekek is reagálnak az időjárás változására. Zivatarok előtt, és fülledt melegben a kicsik különösen nyugtalanok, hisztisek. Az iskolások közül minden ötödik gyermek időjárás-érzékeny. Az időjárás-érzékenység nem tekinthető betegségnek, de több képességünket is befolyásolja. Kit a melegfront, kit a hidegfront visel meg, van, akinek teljesen mindegy, mert minden változásra rosszul reagál. Lényeges az idegrendszer általános állapota, vagyis akik egyébként is pszichés, illetve szomatikus panaszokkal küzdenek, azoknál sokkal valószínűbb, hogy érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen változására.

Több országban ügyelnek a jellegzetes időjárási jelenségek eljövetelére. Ahol tartós hőség, kánikula van, szünetet rendelnek el vagy átalakítják a napi oktatási időt. Szibériában a különösen zord időjárás idején ugyancsak szünetel az oktatás.

A nők életük során mindig erősebben reagálnak a markáns időjárás-változásra, mint a férfiak. A változás korán túl azonban a férfiak és a nők közel egyenlő számban időjárás-érzékenyek. Ennek oka, hogy a nők alkatilag is érzékenyebbek, ingerküszöbük alacsonyabb, ezért az időjárás-változásokat határozottabban érzékelik, és reakciójuk is kifejezőbb. Sokszor az igen gyenge időjárási változásokat is megérzik, azokat, amelyek a férfiaknál egyáltalán nem váltanak ki reakciót. A nők átlagosan 7 évvel tovább élnek, mint a férfiak, ezért a korral növekvő időjárás-érzékenység ronthatja a statisztikát.

Amíg az időjárás-érzékeny fiatal hölgyek közérzete rossz, addig a változás korába lépő nőknél hőhullámok, szédülés, erős szívverés (kis megerőltetésnél is), rosszullét, szorongás, depresszió, gyötrő bűntudat, kimerültség, alvási zavarok, idegesség, nyugtalanság és csökkenő fájdalomküszöb jelentkezik. Bár a klimax önmagában is ezeket a jelenségeket produkálja, az időjárás-érzékenység felerősítheti az egyes folyamatokat. Az időjárás-érzékeny emberek zöme szenved az ízületi fájdalomtól.

Az európai, közép-európai emberek különösen érzékenyek az időjárás-változásra, hiszen a közepes szélességeken élők átlagosan mintegy hatnaponta frontátvonulásnak vannak kitéve. Nagy-Britanniában, a Benelux-államokban és mindenekelőtt Skandináviában ennél gyakoribbak és erősebbek az időjárás-ingadozások, mégis inkább a közép-európaiakat érdekli az időjárás egészségre gyakorolt hatása. Itt van a főn jelenség, amit szinten Közép-Európában kutattak legelőször, bár sokfelé előforduló jelenségről van szó. A statisztikai vizsgálatok alapján a magyarok, az osztrákok inkább a melegfrontra, az észak-németek, az angolok és franciák inkább a hidegfrontra érzékenyek. A nemek tekintetében a férfiak a meleg-, a nők inkább hidegfrontra érzékenyek.

Az időjárás-érzékenység figyelmeztetés lehet, gyakran betegségek előjele. Főként azokat az embereket érinti, akik krónikus betegségben szenvednek, régi sérüléseik (csonttörés, régi sebhelyek fájdalmai) vannak, vagy csökkent alkalmazkodóképességükből kifolyólag nehezen reagálnak az időjárás-változásra.

OPH / Meteonline.hu,   Kép: Pixabay