Főoldal Hírek Átólzéig Fogy a vízkészlet

Fogy a vízkészlet

15 perc átlagos olvasási idő
0
955
 ehaccp_topbanner3.jpg

Fogy a vízkészlet

 

A Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentése szerint a vízhiány ma már minden kontinenst érint. Az élen Ausztrália áll, szorosan követi Afrika, a tartós szárazság problémát okoz Amerikában is: Kalifornia történetében először vízkorlátozást rendeltek el, apad a Colorado folyó, Chilében már csökken az energiatermelés, szennyezettek a felszíni vizek Kínában. Kiszárad a világ negyedik legnagyobb tava, az Aral-tó, csökken a Bajkál-tó vízszintje is, pedig a Földön ez a legmélyebb és az édesvízkészlet egyötödét foglalja magában.

Az ENSZ adatai szerint a vízfelhasználás növekedése a lakosság növekedési ütemének kétszerese volt az elmúlt évszázadban. A statisztikák szerint ma közel 1,8 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, 2,5 milliárd számára pedig a legalapvetőbb higiéniai feltételek sem állnak rendelkezésre.

Emiatt a világon minden 20. másodpercben meghal egy gyermek. Az elmúlt fél évszázadban megháromszorozódott a bolygó vízigénye, 2050-ig pedig a becslések szerint további 55 százalékkal emelkedhet. Ráadásul a populáció is jelentősen növekszik majd, várhatóan eléri a 9,6 milliárd főt. Kong tehát a vízügyi vészharang.

Ausztrália a legszárazabb, Afrika a második 

A Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentése szerint a vízhiány ma már minden kontinenst érint. Ausztrália a legszárazabb. A folyók nemcsak apadnak, hanem a kisebbek teljes kiszáradásától tartanak. Az ausztrál kormány a tengervíz édesvízzé átalakítást végző üzemet is telepített már, nagyüzemi szinten sótalanítanak. A tengervíz ihatóvá tétele azonban drága művelet, de az ivóvíz nagy távolságokra szállítása sem olcsó.

Afrika a második legszárazabb terület. Közel 300 millióan élnek olyan helyen, ahol egy főre kevesebb mint ezer köbméter víz jut. A kontinens lakosságának legalább negyede naponta több mint fél órát gyalogol, hogy vízhez érjen, annak minőségéről pedig keveset sejt. A jelentés szerint a fertőzött víz és a nem megfelelő higiénés körülmények miatt óránként 115 ember hal meg.

Angol tudósok nemrégiben rájöttek, hogy a legnagyobb vízhiánnyal küzdő országok alatt hatalmas vízkészlet rejlik, a mennyiségét a felszínen található folyók és tavak százszorosára becsülik. Egyiptom, Líbia és Szudán alatt rejtőzhet a vízkészlet java, de ez csak lehetőség, hiszen a mélység hatalmas, ezek az országok önerőből biztosan nem tudják felszínre hozni a vizet.

Fejenként évi ötszáz köbméter a kritikus mennyiség

Glied Viktor, a Pécsi Tudományegyetem Politikatudományok tanszékének munkatársa a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: ötszáz köbméter az a kritikus mennyiség, amely egy évben egy ember szükségletét fedezni tudja. Azokon a területeken, ahol ezer köbméter alatt van ez a szám, vízszűkösséggel sújtott területnek nevezik. 1-3 milliárdra becsülik azon emberek számát, akik jelenleg vagy az elkövetkező 40-50 évben tiszta víz nélkül maradhatnak.

Kína 600 nagyvárosából 550-ben napi szinten gond a vízhiány 

Bajban van Kína is. Az iparosítás miatt a folyók többsége erősen szennyezett, az ország rendkívüli vízellátási problémákkal küzd. Kína 600 nagyvárosából 550-ben napi szinten okoz gondot a vízhiány. Már kiaknázzák a mélyen a föld alatt húzódó vízkészletet is, az északi területekről egy 1400 kilométer hosszú vezetéken keresztül szállítanának vizet Pekingbe. Az országban csökken az élelmiszer-termelés is, emiatt egyre több importra van szükség.

A jövőben komoly feszültséggócok alakulnak ki a víz miatt 

A világ legmélyebb tava, amely a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki, a Bajkál-tó a világörökség része. A szárazságnak és a vízkiemelésnek köszönhetően azonban vízszintje csökken, a tó vizét használó két állam között ez már ma feszültségeket okoz. Konfliktus azonban nem csak itt van.

A Szaharától délre elhelyezkedő Száhel-övezetben nem állandó a vízhiány, ugyanakkor vannak olyan térségek, ahol nincsen elég víz. A Közel-Keleten is problémákat okoz a vízhiány, Katar, Szaúd-Arábia, Izrael, a Palesztin Hatóság területe, Törökország, Szíria, Irak is érintett. Bangladesben óriási népességnövekedéssel számolnak, s Indiával vannak vízzel kapcsolatos konfliktusai, a jövőben ez is komoly feszültséggóc lehet.

Egyiptom és Etiópia között az okoz feszültséget, hogy utóbbi ország óriásgátat épít a Nílusra. Egyiptom szerint a beruházással Etiópia megcsapolná a hozzájuk eljutó víz mennyiségét. Etiópia a tervek szerint 3,2 milliárd eurót költ a gátra és az erőműre, amely 6000 megawattos teljesítménnyel üzemelne. A gát mögötti tározó régi egyezményeket is sérthet. Az egyiptomiak bejelentették, nem szeretnének katonai összetűzést, de semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, ha a beruházás miatt kevesebb víz érkezik hozzájuk a Níluson.

Statisztikák szerint az utóbbi tíz évben fejenként 600 literrel kevesebb víz jut a Níluson, ami a 80 millió országban horribilis mennyiség, s ezt akarja Etiópia tovább csapolni.

A vízügyi konfliktusok már eddig is okoztak humanitárius katasztrófákat, a ruandai népirtás és a darfuri válság kirobbanásához is hozzájárultak, de a nigériai, etnikainak tartott konfliktusokat is vissza lehet vezetni a vízkészletekhez való hozzájutáshoz.

Az Aral-tó ökológiai katasztrófa áldozata

Az Aral-tó, amely 1960-ban még a világ negyedik legnagyobb tava volt, mára ökológiai katasztrófa áldozata. Előbb több, kisebb tóra vált szét, majd ezek is zsugorodni kezdtek. Az Aralt egykor Közép-Ázsia két legnagyobb folyója táplálta, azok vizét azonban a sztyeppe megműveléséhez kezdték használni, így a tó vízutánpótlása megszűnt, a helyzet pedig menthetetlennek látszik. A NASA felvételei a teljes kiszáradásról tanúskodnak.

Kaliforniában vízkorlátozást rendeltek el, Chilében nyolc éve tart a szárazság

Az amerikai kontinensen a szárazság okozza a legnagyobb problémát. Kalifornia történetében először vízkorlátozást rendeltek el, s a tudósok attól tartanak, a több éve tartó szárazság egy hosszabb időszak kezdete lehet. A lakosságnak víztanfolyamon kell részt vennie, a vízpazarlókra pedig büntetés vár. A mezőgazdasággal ugyanakkor megengedőbbek az új szabályok, mert Kalifornia termeli az Egyesült Államokban fogyasztott zöldségek, gyümölcsök és olajos magvak több mint felét. A Colorado folyó apadása nehéz helyzetbe hozhatja Nevadát és Arizonát.

Chilében nyolc éve tart a szárazság, ami veszélyezteti a bortermelést és a rézbányászatot is. A megváltozott éghajlat miatt az elsivatagosodás veszélye fenyeget, az Andokban pedig csökken a hótakaró, emiatt veszélyben az ország vízkészlete is.

OrientPress Hírügynökség (OPH)/Pixabay

 

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Szabadka központjában megnyílt az Öt Kenyér Pékség és Blaha Lujza Cukrászda

2021. szeptember 20-án, néhány hétnyi próbaüzem után hivatalosan is megnyílt a valamikori …