Főoldal Hírek Színes Ezer hektáron termelnek Irsai Olivért Dél-Afrikában

Ezer hektáron termelnek Irsai Olivért Dél-Afrikában

7 perc átlagos olvasási idő
0
547
 ehaccp_topbanner3.jpg

Ezer hektáron termelnek Irsai Olivért Dél-Afrikában

 

Sok mindent tanulhatnak a magyar borászok a dél-afrikai termelőktől hozzáállásban, technológiában és marketingben is, ám Magyarország különleges adottságai lehetővé teszik, hogy az újvilági boroknál érdekesebb, egyedibb és izgalmasabb borok szülessenek – állapította meg egy hazai borászdelegáció, miután ellátogatott a legjobb dél-afrikai pincészetekbe, sőt, az ottani szüretből is kivette a részét.

Több mint egy hetet töltött el néhány magyar borász Dél-Afrikában, ahol számos borvidéket bejárva rengeteget kóstoltak, dolgoztak és konzultáltak kinti kollégáikkal. „A földtől a pohárig minden egyes szőlészeti, borászati lépés szakmailag megalapozott, szakemberek irányítják az összes folyamatot, a jól szervezett üzemekben az ágazati felelősök fényképei is ott vannak a falon, így pontosan lehet tudni, kit illet a dicséret vagy a kritika az egyes folyamatok eredményéért” – mondta el Koch Csaba borász, a Hajós-bajai Borvidék elnöke, mi nyűgözte le az élvezetes sauvignon blanc-okon, chardonnay-kon és pinotage-okon kívül az afrikai országban.

A termeléstől kezdve a csomagoláson át a tökéletesre vitt technológia mellett az is nagy előnye az újvilági termelésnek, hogy ők megúszták a világháborúkat, a kommunizmust, és bár Magyarországhoz képest „csak” háromszáz éve építik a pincéiket, kevesebb és kisebb volt a törés a folyamatos fejlődésben – fűzi hozzá Molnár Gábor abasári borász. Szakmai szempontból pedig amiatt lehet némi ok irigységre, hogy az óceán hűtő hatása – na, és persze a nyári szárazság idején a kiszámított csepegtetős öntözés – miatt sokkal koncentráltabban érnek be a szőlők.

Óriási előnye a dél-afrikai bortermelésnek, hogy ott nem akar minden borosgazda okosabb lenni a szomszédjánál, ezért egységes termesztéstechnológiát alkalmaznak, azonos a szőlők között a sortáv, nagyobbak, egybefüggőbbek a birtokszerkezetek – mondja a már idézett Koch Csaba. Előnyünk viszont, hogy adottságaink a vörösborok szempontjából sokkal jobbak, és rengeteg helyi fajtánk is van, míg Dél-Afrika elsősorban nemzetközi fajtákkal érvényesül a globális piacon, maximálisan kiszolgálva az éppen aktuális ízlésbeli trendeket. Persze nem árt óvatosnak lenni, a magyar csapatot azzal riogatták, hogy már több mint ezer hektáron telepítettek Irsai Olivért a dél-afrikai gazdák.

Egységes, érthető és nagyon hatékony a dél-afrikai bormarketing – ezt már ifj. Dúzsi Tamás nyugtázta a szakmai útról hazatérve. A szekszárdi szakembert is lenyűgözte a kinti profizmus, igaz, azt azért ő is megjegyezte, hogy egy dél-afrikai csúcspincészetben – talán feledtetni kívánva az óramű pontossággal működő bortermelést – barokk zene szólt a fürtöknek és az érlelődő bornak.

Dúzsi úgy vélte, Magyarország a rozékkal törhetne be a nemzetközi piacra, mert a nemzetközi (akár dél-afrikai, akár provence-i) rozék nem olyan ropogósak és üdítőek, mint például a kékfrankosból készíthető magyar borok. E meglátással Koch Csaba is egyetért, akinek éppen kékfrankosból készített rozéja – Elizabeth Gabay Master of Wine, a nemzetközi borvilág legelismertebb rozé szakértője ajánlására – tavaly Provence-ban is számos rajongót szerzett magának.

 

Kép:Archívum

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket admin
Töltsön be továbbiakat Színes

Cikk ajánló

Megjelent az Oldalas magazin 2016. júliusi száma!

Megjelent az Oldalas magazin 2016. júliusi száma!   Ez <mint ahogyan magazinunk ko…