Átólzéig

AM: a kormány mindent megtesz a kertészeti ágazat sikeréért

Szerkesztő : Asztalos István

Közzétéve: 2019-03-11

9 perc átlagos olvasási idő

919

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az agrárágazat és ezen beül a kertészet is sikeres maradhasson – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Szegeden.

Farkas Sándor, a Zsendülés – V. Kertészeti Konferencián közölte: az Európai Bizottság a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat is jelentősen csökkentené a következő uniós költségvetési ciklusban. A magyar kormány célja, hogy ezek a források ne vagy csak minimális mértékben csökkenjenek – tette hozzá.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, nyolc év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta 356 milliárd forintot – ismertette az államtitkár.

A szabadföldi zöldségfélék termesztése 79 ezer hektáron folyt, a legjelentősebb a csemegekukorica – 30 ezer – és a zöldborsó – 20 ezer hektár – termőterülete. Elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi árukihozatal növelése és a hatékonyság javítása – hangsúlyozta a politikus. Rámutatott: a hazai feldolgozóipar kapacitásnövelése elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozásával valósítható meg.

A gyümölcstermesztésben meghatározó az étkezési alma és a megy aránya

– mondta Farkas Sándor.

Tavaly 3400 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés, ebből 1550 hektáron paprikát, 370 hektáron paradicsomot, 350 hektáron salátaféléket állítanak elő. A növényházi felület az ezredfordulón még meglévő 6 ezer hektárról 3800 hektárra csökkent, ezt azonban a technológiai fejlődés következtében – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség csökkenése – mondta.

A jelenlegi uniós ciklusban 149 hektár üveg- és fóliaház kialakítására nyújtottak be igényt, így az utóbbi 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe. A következő években ezer hektárnyi új üvegház építésére lenne szükség, ezzel a termelés 230 ezer tonnával lenne növelhető – közölte az államtitkár.

A dísznövény termesztés éves értéke 50-60 milliárd forint.

Mintegy 400 faiskolai üzem hozzávetőleg 2900 hektáron működik. A fedett dísznövénytermesztés 315 hektáron, a rózsatő és alanyainak termesztése 170 hektáron folyik.

Farkas Sándor szerint a gyógynövénytermesztésben hosszútávon sokkal több lehetőség rejlik, az intenzív termesztésből kieső területek hasznosításával két-háromszorosára lenne emelhető az ágazat kibocsátása.

Fontos feladatnak nevezte az öntözött területek növelését a jelenlegi mintegy 120 ezerről 267 ezer hektárra.

Az országban 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött, piaci részesedésük 22 százalék körül alakult, ezt legalább 45-50 százalékra kellene bővíteni – mondta az államtitkár.

A nyitva álló pályázati lehetőségekről szólva közölte, komplex élelmiszer-ipari beruházások támogatására hiteltermékkel kombinálva 71,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A mikro-kisvállalkozások élelmiszer feldolgozó kapacitásának fejlesztésére 167 milliárd forint pályázati forrást hirdettek meg.

A rendkívül nagy igényekre tekintettel kiírták a pályázatok második körét is, 50 milliárd forintos keretösszeggel.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen több hozzászóló úgy vélte, hogy az ágazat fejlődése érdekében az adózási szabályok módosítására, valamint az áfa csökkentésére lenne szükség.

Farkas Sándor leszögezte: az áfa nagyságát nem lehet a teljes adórendszerből kiragadva vizsgálni. Az elmúlt évek intézkedései, a járulékcsökkentés és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklése javította a cégek versenyképességét – jegyezte meg.