Főoldal Hírek Átólzéig AM: a kormány mindent megtesz a kertészeti ágazat sikeréért

AM: a kormány mindent megtesz a kertészeti ágazat sikeréért

8 perc átlagos olvasási idő
0
247
 ehaccp_topbanner3.jpg

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az agrárágazat és ezen beül a kertészet is sikeres maradhasson – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Szegeden.

Farkas Sándor, a Zsendülés – V. Kertészeti Konferencián közölte: az Európai Bizottság a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat is jelentősen csökkentené a következő uniós költségvetési ciklusban. A magyar kormány célja, hogy ezek a források ne vagy csak minimális mértékben csökkenjenek – tette hozzá.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, nyolc év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta 356 milliárd forintot – ismertette az államtitkár.

A szabadföldi zöldségfélék termesztése 79 ezer hektáron folyt, a legjelentősebb a csemegekukorica – 30 ezer – és a zöldborsó – 20 ezer hektár – termőterülete. Elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi árukihozatal növelése és a hatékonyság javítása – hangsúlyozta a politikus. Rámutatott: a hazai feldolgozóipar kapacitásnövelése elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozásával valósítható meg.

A gyümölcstermesztésben meghatározó az étkezési alma és a megy aránya

– mondta Farkas Sándor.

Tavaly 3400 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés, ebből 1550 hektáron paprikát, 370 hektáron paradicsomot, 350 hektáron salátaféléket állítanak elő. A növényházi felület az ezredfordulón még meglévő 6 ezer hektárról 3800 hektárra csökkent, ezt azonban a technológiai fejlődés következtében – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség csökkenése – mondta.

A jelenlegi uniós ciklusban 149 hektár üveg- és fóliaház kialakítására nyújtottak be igényt, így az utóbbi 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe. A következő években ezer hektárnyi új üvegház építésére lenne szükség, ezzel a termelés 230 ezer tonnával lenne növelhető – közölte az államtitkár.

A dísznövény termesztés éves értéke 50-60 milliárd forint.

Mintegy 400 faiskolai üzem hozzávetőleg 2900 hektáron működik. A fedett dísznövénytermesztés 315 hektáron, a rózsatő és alanyainak termesztése 170 hektáron folyik.

Farkas Sándor szerint a gyógynövénytermesztésben hosszútávon sokkal több lehetőség rejlik, az intenzív termesztésből kieső területek hasznosításával két-háromszorosára lenne emelhető az ágazat kibocsátása.

Fontos feladatnak nevezte az öntözött területek növelését a jelenlegi mintegy 120 ezerről 267 ezer hektárra.

Az országban 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött, piaci részesedésük 22 százalék körül alakult, ezt legalább 45-50 százalékra kellene bővíteni – mondta az államtitkár.

A nyitva álló pályázati lehetőségekről szólva közölte, komplex élelmiszer-ipari beruházások támogatására hiteltermékkel kombinálva 71,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A mikro-kisvállalkozások élelmiszer feldolgozó kapacitásának fejlesztésére 167 milliárd forint pályázati forrást hirdettek meg.

A rendkívül nagy igényekre tekintettel kiírták a pályázatok második körét is, 50 milliárd forintos keretösszeggel.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen több hozzászóló úgy vélte, hogy az ágazat fejlődése érdekében az adózási szabályok módosítására, valamint az áfa csökkentésére lenne szükség.

Farkas Sándor leszögezte: az áfa nagyságát nem lehet a teljes adórendszerből kiragadva vizsgálni. Az elmúlt évek intézkedései, a járulékcsökkentés és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklése javította a cégek versenyképességét – jegyezte meg.

OPH/ MTI Kép: Pixabay
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Egyre többen fizetnek akár magasabb árat is hazai termékekért

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget je…